Karin Kalbantner-Wernicke: Meridiánevolúció - revolúció?

Shiatsu Journal 14. évfolyam 47. szám, 2006 ősz. Kiadó: Németországi Shiatsu Egyesület (Gesellschaft für Shiatsu in Deutschland)
Fordította: Tóth Eszter


Szívesen teszek eleget annak a felhívásnak, amit Mike Mandl a legutolsó Shiatsu Journalban megjelent cikkének végén tett, vagyis, hogy várja a hozzászólásokat a meridiánok témájához. Mi itt a "therapeuticum rhein-main" központban nagyon izgalmasnak találtuk, hogy kezdeményezéseink igazolását olvashattuk. Nyilvánvalóvá vált, milyen fontos is egy olyan médium, mint a Shiatsu Journal a Shiatsu-közösségen belüli tapasztalatcsere elősegítésére, mert egyébként egyátalán nem tudunk arról, kik foglalkoznak ugyanazzal a témával.

Az energetikai fejlődés koncepciója

Évek óta dolgozunk csecsemőkkel és nagyobb gyermekekkel, és ennek során újra és újra beigazolódtak a három keringési körről vagy családról szóló eredetileg elméleti kijelentések. Egyre inkább meg tudtuk tölteni ezt a "keleti" elméleti alapvetést a "nyugati" fejlődésismeret tartalmaival. Így állt össze az ember energetikai fejlődésének egy olyan elgondolása, amely megmutatja, hogy a meridiánok hogyan képeznek egyfajta kommunikációs hálózatot a fejlődő gyermeki tudatosság és a külvilág között. A meridiánok felelősek ill. irányadóak a motorikus és szenzorikus központok közti információáramlásért, a reflexek integrációjáért, valamint egy gyermek mozgásának és személyiség- vagy viselkedésmintáinak kialakulásáért. A mozgás az emberi fejlődés alapja, és az alapja minden cselekvési képességnek.

A csecsemő- és gyermek-shiatsu támájú továbbképzéseink során rendszeresen számoltak be gyakorlott shiatsu gyógyászok arról, hogy ők ezt a meridiánok fejlődésével kapcsolatos tudást a felnőtt kezeltjeiknél használják, s hogy ezáltal -  megfelelően az ebből eredő kibővített diagnosztikus megközelítésnek - megváltozott az általuk gyakorolt shiatsu.

A három család

Mivel a "gyermekeinket" részben nagyon hosszú ideig kísérjük, megfigyelhettük, hogyan is történik a meridiánok elkülönülése. A mászó korszakig elsősorban a három keringési kör (család) illetékes: Az elülső család a gyomor - vastagbél - tüdő - lép; az oldalsó család az epe - hármas melegítő - szívburok -máj; a hátulsó család a hólyag - vékonybél - vese - szív.

A három család fő témái

Felvétel és elutasítás - ezek az elülső család princípiumai, amelyek egy újszülöttnek elsődlegesen rendelkezésére állnak. Megtanulja a kapcsolatfelvételt, de ezzel egyidőben megismeri önmagát is, mint önálló, a külvilágtól független valamit. Megtanulja, hogy ami a bőréhez ér, az nem ő maga. Már itt megmutatkozik, hogy a három alapérzékszerv-rendszer kapcsolódik a három család hálózatához. A csecsemő megtalálja középpontját, s ezáltal egy belső és egy külső egyensúlyt is.

Mozogni és alkalmazkodni - már korán csatlakoznak az oldalsó család princípiumai. Abban mutatkoznak meg, hogy a gyermek saját akaratot fejleszt és célirányosan mozog. Képes megnyújtani vagy összehúzni az oldalait - ez lehetővé teszi a saját tengelye körüli forgást. A gyermek kinéz magának egy tárgyat, és képes nyújtózni utána. Elkezd a hátáról hasonfekvésbe átfordulni és ezzel megnöveli a cselekvési területének méretét. Így egyre több cselekvési lehetőség áll rendelkezésére.

A hátsó család princípiumai is nagyon hamar csatlakoznak. Egy ilyen korai folyamat az, amikor a csecsemő be tud sorolni tapasztalatokat, és kapcsolatba tudja hozni azokat más megszerzett tapasztalatokkal. A függőlegesbe való felegyenesedés mellett elkezdődik a beszédfejlődés is (ami valójában csak a felegyenesedéssel válik lehetővé), a csecsemő kommunikálni próbál, és tapasztalatokat szerez arról, hogy egy másik személyhez vagy tárgyhoz lehet közeledni, vagy attól távolodni.

Amint minden fejlődési lépcső rendelkezésre áll, egymást felváltva és egymással együttműködve közreműködnek a következő fejlődési szakaszok megvalósításában. Ezek közül a princípiumok közül egyetlen egyet sem hagyunk el befejezettként, hisz egész életünk során szükségünk van mindegyikre. Ennek megfelelően az elülső család a motorikus fejlődés szakaszában ad kezdő lökést ahhoz, hogy megtaláljuk a középpontunkat. A hasra fordulást  az oldalsó család kezdeményezi. Ahhoz, hogy a "négylábú" felegyenesedjen, a hátsó család segítségére van szükség. Az alapvető képességek kialakulásánál, mint az ülés, futás vagy ugrás, mindhárom család részt vesz, és felváltva hangsúlyosak. Azok a zavarok, melyek a három család szintjén jelentkeznek, nagyon eredményesen kezelhetők bébi-shiatsuval vagy a tű nélküli, japán gyermek akupuktúrával, a shonishinnel.

A hat tengely vagy Keiraku

Az állásba való felegyenesedés során további specializálódás megy végbe: kialakul hat, úgynevezett tengely; ez azt jelenti, hogy a meglévő három családon belül további kapcsolódások jönnek létre, melyeket a szakirodalom felső- és alsó tengelyeknek nevez. Japánul "Keiraku"-nak hívják ezeket a tengelyeket. A TCM-szakirodalomban, ha a hat keirakuról van szó, a következő megnevezéseket használják: Tai Yang (Tai Yang a lábakon=hólyag meridián, Tai Yang a karokon=vékonybél meridián), Shao Yang (epe és hármas melegítő), Yang Ming (vastagbél és gyomor), Tai Yin (tüdő és lép), Shao Yin (szív és vese), Jue Yin (szívburok és máj).

A felnőtt kezeltjeinknél megfigyelhettük, hogy minden tartásbeli vagy mozgásban bekövetkezett változásnak köze van a hat tengely témaköreihez. Érdekes az, hogy a továbbképzések keretében országszerte megmutatkozott, hogy a hat archaikus mozgás- és tartásminta kezdeménye, melyek a tengelyekből adódnak, minden embernél ugyanolyan, és hogy nagyon fontos, hogy fejlődésünk során minden témán átmenjünk.

Professor Volkmar Glaser sok kutatómunkát végzett ehhez. Idézet tőle: "A hat Keiraku princípiumai már ősidők óta meghatározzák a test építési tervét a világgal való találkozáshoz. Ezek tehát eleve adottak, nem kell őket mint készségeket megtanulni. Az emberközi kommunikációra szolgálnak és mindenki közvetlenül értelmezni tudja őket verbális segítség nélkül is. A hat Keiraku olyan, az emberben meglévő, archetipikus mozgásminta, melyek akkor nyilvánulnak meg, amikor az ember egy bizonyos témában hatással van a környezetére. Az embernek be kell járnia a mozgásfejlődés hat fázisát ahhoz, hogy képes legyen, mind a hat élettémát kifejezni." ( a továbbképzésének tananyagából idézve)

Ez azt jelenti, hogy minden egyes ember fejlődése során - az egyedi élettörténeti tapasztalatok és kulcsélmények hatására - ezek az eleve meglévő mozgásminták sajátosan fejlődnek ki, és tárolódnak az agyban. Az neurológusok eredményei igazolják, hogy a viselkedések és cselekvések impulzusai testi szinten gyökereznek, s ezen túlmenően az agyban visszacsatolást hoznak létre.

Ennek eredményeképp többnyire megnő az izomtónus annak az izomcsoportnak a mentén, mely a Keiraku lefutását követi.  Így válik a mozgásszervrendszer egy megfigyelhető kifejezőeszközévé annak, hogy hogyan érzi magát az ember, milyen az életrajzi meghatározottsága, és milyen a külvilággal való kapcsolata - másképp: milyen az élete. Az mozgás ezek szerint mindig, külsőleg is és a belső világunkban is végbemegy.

Az átváltozási fázisok

A felső- és alsó tengelyek mellett létezik még a meridiánok belső és külső kapcsolata, ami megfelel az átváltozási fázisoknak. Itt úgymond egy fokozatosan növekvő finomhangolás történik.  Míg a hat tengely szintjén még elég szűretlenül és direkt módon fejezzük ki az érzelmeinket ("Ha mérgesítesz a homokozóban és elveszed a vödrömet, akkor homokot szórok a szemedbe."), addig az átváltozási fázisok keretei közt egyre összetettebbekké válnak a cselekvési és megoldási stratégiáink.

Az iskolaérettséghez már ki kell fejlődnie bizonyos szociális kompetenciáknak. Ezek szerint, egy gyermeknek a konfliktushelyzetekben például rendelkeznie kellene több megoldási lehetőséggel, ill. képesnek kellene lennie a tárgyalásra. Épp az úgynevezett feltűnést keltő gyermekeknél, akikkel naponta találkozunk a terápiás központunkban, nem, vagy részben történt csak meg a meridiánok továbbfejlődése. Ezen a szinten indul fejlődésnek a "játék-tér-koncepciónk" azzal a céllal, hogy az átváltozási fázisok folyamatát, és kifejlődését elindítsa.

Kitekintés

Nálunk felnőtteknél is meghatározzák a különböző szintek minőségei a cselekvési lehetőségeinket, a személyes fejlődésünket és kiteljesedésünket. Mindenkiben többé kevésbé parlagon heverő fejlődési potenciál rejtezik. A shiatsu kezelést tekintve ebből egy megváltozott szemlélet adódik. Sokkal inkább a megfigyeléseken és érzékelésen túl dolgozunk, megpróbáljuk a kezeltjeink energetikai nyelvét az élettémáik nyelveként értelmezni és támogatni őket, hogy azokat tényleg meg is tudják valósítani.  Ezáltal egyre jobban előtérbe kerül a kezeltjeink saját felelőssége. Meg tudjuk mutatni, érzékelhetővé tehetjük és kísérhetjük - cselekedni a kezeltjeinknek maguknak kell.

Egy általam kezelt hölgy mondta egyszer:" Amit Ön csinál, az bodycoaching (testcoaching). Megtanultam Önnél, mi adja meg a cselekvéseim személyes jellegét, és mik a megszokott cselekvési mintáim. A shiatsu megváltoztatta a nézőpontomat és kedvet adott új dolgok kipróbálásához."

Ezek alapján a három család és a hat tengely elméleteinek bevonása, kisebb forradalomként hathat azoknak a shiatsu gyakorlóknak a munkájára, akik a strukturális kezdeményezések/gondolatok iránt is érdeklődnek.


Karin Kalbantner-Wernicke fizioterapeuta. Több évig japánban  tanult. Egybeolvasztotta a nyugati pszichomotorika és a szenzorikus integráció területén a gyermeki fejlődésről szerzett ismereteit a távolkeleti filozófiával. Több mint húsz éve tanárként dolgozik. Az aceki tanára (Academie zur Entwicklung des Kindes e.V).

 
Megosztom
 
Az iskola
Képzésnaptár
Képgalériák
Videofilmek
Jelentkezz most!
Rólunk írták
Gyakori kérdések
 

Masszázsképzések óraszámai
Kattintson a nagyobb méretért!

 

Nemzetközi Shiatsu Iskola | 1111 Budapest, XI. ker. Budafoki u. 9-11. I. em. 2. Tel.: +36-70-947-4012  |  info@shiatsu.hu

Impresszum | Sitemap | Jogi információk