Karin Kalbantner-Wernicke: Meridiánevolúció - revolúció?

Shiatsu Journal 14. évfolyam 47. szám, 2006 ősz. Kiadó: Németországi Shiatsu Egyesület (Gesellschaft für Shiatsu in Deutschland)
Fordította: Tóth Eszter


Szívesen teszek eleget annak a felhívásnak, amit Mike Mandl a legutolsó Shiatsu Journalban megjelent cikkének végén tett, vagyis, hogy várja a hozzászólásokat a meridiánok témájához. Mi itt a "therapeuticum rhein-main" központban nagyon izgalmasnak találtuk, hogy kezdeményezéseink igazolását olvashattuk. Nyilvánvalóvá vált, milyen fontos is egy olyan médium, mint a Shiatsu Journal a Shiatsu-közösségen belüli tapasztalatcsere elősegítésére, mert egyébként egyátalán nem tudunk arról, kik foglalkoznak ugyanazzal a témával.

Az energetikai fejlődés koncepciója

Évek óta dolgozunk csecsemőkkel és nagyobb gyermekekkel, és ennek során újra és újra beigazolódtak a három keringési körről vagy családról szóló eredetileg elméleti kijelentések. Egyre inkább meg tudtuk tölteni ezt a "keleti" elméleti alapvetést a "nyugati" fejlődésismeret tartalmaival. Így állt össze az ember energetikai fejlődésének egy olyan elgondolása, amely megmutatja, hogy a meridiánok hogyan képeznek egyfajta kommunikációs hálózatot a fejlődő gyermeki tudatosság és a külvilág között. A meridiánok felelősek ill. irányadóak a motorikus és szenzorikus központok közti információáramlásért, a reflexek integrációjáért, valamint egy gyermek mozgásának és személyiség- vagy viselkedésmintáinak kialakulásáért. A mozgás az emberi fejlődés alapja, és az alapja minden cselekvési képességnek.

A csecsemő- és gyermek-shiatsu támájú továbbképzéseink során rendszeresen számoltak be gyakorlott shiatsu gyógyászok arról, hogy ők ezt a meridiánok fejlődésével kapcsolatos tudást a felnőtt kezeltjeiknél használják, s hogy ezáltal -  megfelelően az ebből eredő kibővített diagnosztikus megközelítésnek - megváltozott az általuk gyakorolt shiatsu.

A három család

Mivel a "gyermekeinket" részben nagyon hosszú ideig kísérjük, megfigyelhettük, hogyan is történik a meridiánok elkülönülése. A mászó korszakig elsősorban a három keringési kör (család) illetékes: Az elülső család a gyomor - vastagbél - tüdő - lép; az oldalsó család az epe - hármas melegítő - szívburok -máj; a hátulsó család a hólyag - vékonybél - vese - szív.

A három család fő témái

Felvétel és elutasítás - ezek az elülső család princípiumai, amelyek egy újszülöttnek elsődlegesen rendelkezésére állnak. Megtanulja a kapcsolatfelvételt, de ezzel egyidőben megismeri önmagát is, mint önálló, a külvilágtól független valamit. Megtanulja, hogy ami a bőréhez ér, az nem ő maga. Már itt megmutatkozik, hogy a három alapérzékszerv-rendszer kapcsolódik a három család hálózatához. A csecsemő megtalálja középpontját, s ezáltal egy belső és egy külső egyensúlyt is.

Mozogni és alkalmazkodni - már korán csatlakoznak az oldalsó család princípiumai. Abban mutatkoznak meg, hogy a gyermek saját akaratot fejleszt és célirányosan mozog. Képes megnyújtani vagy összehúzni az oldalait - ez lehetővé teszi a saját tengelye körüli forgást. A gyermek kinéz magának egy tárgyat, és képes nyújtózni utána. Elkezd a hátáról hasonfekvésbe átfordulni és ezzel megnöveli a cselekvési területének méretét. Így egyre több cselekvési lehetőség áll rendelkezésére.

A hátsó család princípiumai is nagyon hamar csatlakoznak. Egy ilyen korai folyamat az, amikor a csecsemő be tud sorolni tapasztalatokat, és kapcsolatba tudja hozni azokat más megszerzett tapasztalatokkal. A függőlegesbe való felegyenesedés mellett elkezdődik a beszédfejlődés is (ami valójában csak a felegyenesedéssel válik lehetővé), a csecsemő kommunikálni próbál, és tapasztalatokat szerez arról, hogy egy másik személyhez vagy tárgyhoz lehet közeledni, vagy attól távolodni.

Amint minden fejlődési lépcső rendelkezésre áll, egymást felváltva és egymással együttműködve közreműködnek a következő fejlődési szakaszok megvalósításában. Ezek közül a princípiumok közül egyetlen egyet sem hagyunk el befejezettként, hisz egész életünk során szükségünk van mindegyikre. Ennek megfelelően az elülső család a motorikus fejlődés szakaszában ad kezdő lökést ahhoz, hogy megtaláljuk a középpontunkat. A hasra fordulást  az oldalsó család kezdeményezi. Ahhoz, hogy a "négylábú" felegyenesedjen, a hátsó család segítségére van szükség. Az alapvető képességek kialakulásánál, mint az ülés, futás vagy ugrás, mindhárom család részt vesz, és felváltva hangsúlyosak. Azok a zavarok, melyek a három család szintjén jelentkeznek, nagyon eredményesen kezelhetők bébi-shiatsuval vagy a tű nélküli, japán gyermek akupuktúrával, a shonishinnel.

A hat tengely vagy Keiraku

Az állásba való felegyenesedés során további specializálódás megy végbe: kialakul hat, úgynevezett tengely; ez azt jelenti, hogy a meglévő három családon belül további kapcsolódások jönnek létre, melyeket a szakirodalom felső- és alsó tengelyeknek nevez. Japánul "Keiraku"-nak hívják ezeket a tengelyeket. A TCM-szakirodalomban, ha a hat keirakuról van szó, a következő megnevezéseket használják: Tai Yang (Tai Yang a lábakon=hólyag meridián, Tai Yang a karokon=vékonybél meridián), Shao Yang (epe és hármas melegítő), Yang Ming (vastagbél és gyomor), Tai Yin (tüdő és lép), Shao Yin (szív és vese), Jue Yin (szívburok és máj).

A felnőtt kezeltjeinknél megfigyelhettük, hogy minden tartásbeli vagy mozgásban bekövetkezett változásnak köze van a hat tengely témaköreihez. Érdekes az, hogy a továbbképzések keretében országszerte megmutatkozott, hogy a hat archaikus mozgás- és tartásminta kezdeménye, melyek a tengelyekből adódnak, minden embernél ugyanolyan, és hogy nagyon fontos, hogy fejlődésünk során minden témán átmenjünk.

Professor Volkmar Glaser sok kutatómunkát végzett ehhez. Idézet tőle: "A hat Keiraku princípiumai már ősidők óta meghatározzák a test építési tervét a világgal való találkozáshoz. Ezek tehát eleve adottak, nem kell őket mint készségeket megtanulni. Az emberközi kommunikációra szolgálnak és mindenki közvetlenül értelmezni tudja őket verbális segítség nélkül is. A hat Keiraku olyan, az emberben meglévő, archetipikus mozgásminta, melyek akkor nyilvánulnak meg, amikor az ember egy bizonyos témában hatással van a környezetére. Az embernek be kell járnia a mozgásfejlődés hat fázisát ahhoz, hogy képes legyen, mind a hat élettémát kifejezni." ( a továbbképzésének tananyagából idézve)

Ez azt jelenti, hogy minden egyes ember fejlődése során - az egyedi élettörténeti tapasztalatok és kulcsélmények hatására - ezek az eleve meglévő mozgásminták sajátosan fejlődnek ki, és tárolódnak az agyban. Az neurológusok eredményei igazolják, hogy a viselkedések és cselekvések impulzusai testi szinten gyökereznek, s ezen túlmenően az agyban visszacsatolást hoznak létre.

Ennek eredményeképp többnyire megnő az izomtónus annak az izomcsoportnak a mentén, mely a Keiraku lefutását követi.  Így válik a mozgásszervrendszer egy megfigyelhető kifejezőeszközévé annak, hogy hogyan érzi magát az ember, milyen az életrajzi meghatározottsága, és milyen a külvilággal való kapcsolata - másképp: milyen az élete. Az mozgás ezek szerint mindig, külsőleg is és a belső világunkban is végbemegy.

Az átváltozási fázisok

A felső- és alsó tengelyek mellett létezik még a meridiánok belső és külső kapcsolata, ami megfelel az átváltozási fázisoknak. Itt úgymond egy fokozatosan növekvő finomhangolás történik.  Míg a hat tengely szintjén még elég szűretlenül és direkt módon fejezzük ki az érzelmeinket ("Ha mérgesítesz a homokozóban és elveszed a vödrömet, akkor homokot szórok a szemedbe."), addig az átváltozási fázisok keretei közt egyre összetettebbekké válnak a cselekvési és megoldási stratégiáink.

Az iskolaérettséghez már ki kell fejlődnie bizonyos szociális kompetenciáknak. Ezek szerint, egy gyermeknek a konfliktushelyzetekben például rendelkeznie kellene több megoldási lehetőséggel, ill. képesnek kellene lennie a tárgyalásra. Épp az úgynevezett feltűnést keltő gyermekeknél, akikkel naponta találkozunk a terápiás központunkban, nem, vagy részben történt csak meg a meridiánok továbbfejlődése. Ezen a szinten indul fejlődésnek a "játék-tér-koncepciónk" azzal a céllal, hogy az átváltozási fázisok folyamatát, és kifejlődését elindítsa.

Kitekintés

Nálunk felnőtteknél is meghatározzák a különböző szintek minőségei a cselekvési lehetőségeinket, a személyes fejlődésünket és kiteljesedésünket. Mindenkiben többé kevésbé parlagon heverő fejlődési potenciál rejtezik. A shiatsu kezelést tekintve ebből egy megváltozott szemlélet adódik. Sokkal inkább a megfigyeléseken és érzékelésen túl dolgozunk, megpróbáljuk a kezeltjeink energetikai nyelvét az élettémáik nyelveként értelmezni és támogatni őket, hogy azokat tényleg meg is tudják valósítani.  Ezáltal egyre jobban előtérbe kerül a kezeltjeink saját felelőssége. Meg tudjuk mutatni, érzékelhetővé tehetjük és kísérhetjük - cselekedni a kezeltjeinknek maguknak kell.

Egy általam kezelt hölgy mondta egyszer:" Amit Ön csinál, az bodycoaching (testcoaching). Megtanultam Önnél, mi adja meg a cselekvéseim személyes jellegét, és mik a megszokott cselekvési mintáim. A shiatsu megváltoztatta a nézőpontomat és kedvet adott új dolgok kipróbálásához."

Ezek alapján a három család és a hat tengely elméleteinek bevonása, kisebb forradalomként hathat azoknak a shiatsu gyakorlóknak a munkájára, akik a strukturális kezdeményezések/gondolatok iránt is érdeklődnek.


Karin Kalbantner-Wernicke fizioterapeuta. Több évig japánban  tanult. Egybeolvasztotta a nyugati pszichomotorika és a szenzorikus integráció területén a gyermeki fejlődésről szerzett ismereteit a távolkeleti filozófiával. Több mint húsz éve tanárként dolgozik. Az aceki tanára (Academie zur Entwicklung des Kindes e.V).

 
Megosztom

Nemzetközi Shiatsu Iskola | 1111 Budapest, XI. ker. Budafoki u. 9-11. I. em. 2. Tel.: +36-70-947-4012  |  info@shiatsu.hu

Impresszum | Sitemap | Jogi információk | Adatvédelmi nyilatkozat