Haradiagnózis

A hara, a has területén megtalálhatóak a különböző szervek energiáinak kifejeződései. Különböző területeken jelennek meg a különböző energiaminőségek, ugyanúgy, mint a talpon a reflexzónák. A diagnosztikus területek érintésével információt kapok az aktuális állapotról. Nem feltétlenül ez határozza meg, hogy mi legyen a kezelés menete, de az így szerzett benyomások mindenképpen alakítják a folyamatot és teljesebbé teszik a megértést. Megtudhatom, hogy a hólyag-vese meridián-pár diszharmóniáját milyen más energiaminőségek befolyásolják. A szervenergiákhoz a harán kívül egyéb területek is tartoznak, például a háton is találhatunk diagnosztikus zónákat. A területeken tapasztalt jellegzetességeknek illetve változásoknak komoly információértékük lehet.

Szkennelés

Jól használható diagnosztikus módszer az egész test észlelés, a szkennelés. Ilyenkor fókuszom nem bizonyos helyekre, hanem a test egészének befogadására irányul. A kíváncsiságomat használom, megkérdezem magamtól, melyik terület vonz. Hol érzek hívást, hol van dolgom. Ha a shiatsuban megfelelő jártasságot szereztem, rábízhatom magam az ily módon szerzett benyomásokra is.

Nincs rutin

A diagnózis folyamatát a derékfájással mutattam be. Ez egy egyértelmű tünet, és a hozzá kapcsolódó kívánság is világos (múljon el). Ugyanakkor egy ilyen panaszra is nagyon sokféle kezelést adhatok aszerint, hogy a személyes benyomás és az aktuális helyzet mit inspirál. Akkor sem dolgozom rutinból, ha például egy hasnyálmirigy probléma esetén természetesen adódik a lép/hasnyálmirigy meridián kezelése. A szervhez közvetlenül tartozó meridián és a meridiánhoz kapcsolódó dolgok kiemelt szerepet kapnak ugyan, de a kezelés folyamata ilyen esetben sem az előre kitalált, elméleti elképzelések alapján alakul, hanem mindig teljesen egyedi.

Többféle tünet

Sokszor keresnek meg olyan emberek, akiknél nem ennyire egyértelmű, hogy melyik meridián érintett, illetve többféle tünet is van. Ilyenkor még nagyobb szerepet kap az energetikai állapotfelmérés és az érintésen keresztül megvalósuló diagnózis. A sikeres terápia kulcsa, hogy el tudjam dönteni, a sok lehetséges út közül melyik lesz a legjobb. 

A társam vezet

A kezelés alatt az érintésen keresztül folyamatosan kapok információt arról, hogy merre haladjak, mit csináljak. Csak engednem kell magam vezetni. Ha az egészleges érzékelésben jártas vagyok, ha már sokat gyakoroltam, akkor ez jól működik. Képes leszek arra, hogy üressé váljak, teret engedjek magamban az információknak. Ehhez szükséges egyfajta alázat, hiszen alávetem magam a társamnak, hagyom, hogy vezessenek a testéből jövő információk. Sok tanítványomnál tapasztalom, hogy ez nem könnyű, néha kifejezetten nehéz. De ennek megtanulása alapvető ahhoz, hogy jó shiatsu gyógyász legyen valaki.

Mi mond a testbeszéd? Megfigyelem, hogy alátámasztja-e a verbális közlést, vagy azzal ellentétes információt közöl. Esetleg mivel egészíti ki a testbeszéd a mondanivalót. Feltűnő lehet a test mozdulatai és a beszéd információja közötti különbség. Kifejezhet tétovaságot, bizonytalanságot, még akkor is, ha a verbális közlések nem ilyen jellegűek. Ha például terápiás helyzetben feltűnő határozottságot és magabiztosságot tapasztalunk a testbeszédben, az egy azzal épp ellentétes belső bizonytalanságra, gyengeségre, esetleg a helyzettől való elhatárolódási szándékra utalhat: eljöttem ugyan, de igazán nem merem átadni magam. Jó néhány esetben tapasztaltam, hogy ez milyen egyszerűen és könnyedén megoldódik a shiatsu kezelés hatására.

Szelektálás

A diagnózisnak az eddigi részekben ismertetett lehetőségeit természetesen nem lehet és nem is szükséges mindig alkalmazni. Kreatívan, az adott szituációnak megfelelően döntök arról, hogy a hatékony kezeléshez milyen információkra van szükségem. A benyomások, mint minden intuitív dolog, pillanatok alatt alakítják a kapcsolatot, de a kikérdezésnél és az oszteopátiás diagnosztikus módszereknél természetesen az idő szabta korlátokat is figyelembe kell vennem. A kezelés előtt 10-15 percet tudok biztosítani a beszélgetésre és a testi jellegzetességek vizsgálatára.

Érintéses diagnózis

Az érintésen alapuló diagnózis a shiatsu a legfontosabb része. Ha az eddig ismertetett lehetőségeket teljesen elhagyjuk, akkor is tudunk jó kezelést adni, hiszen a test érintésével folyamatosan érzékeljük a meridiánokban az életenergia aktuális állapotát.

Bekötött szemmel

Akik a shiatsu képzésben már tartanak bizonyos szinten, azoknak mindig kínálunk egy olyan „játékot”, amikor bekötött szemmel kezelik egymást a tanfolyam résztvevői. Különleges, felemelő érzés átélni, milyen kitűnő kezelést lehet adni úgy is, hogy csak az érintésből nyert információkra hagyatkozunk.

Kezelés és diagnózis

A diagnózis eddigi formáiban információkat gyűjtöttem. A shiatsu terápia elkezdésével a diagnózis tovább folyik. Kezeléskor alapvetően mindig arról van szó, hogy az érintés, a nyomás megfelelő legyen. Ehhez fel kell mérnem az adott helyen az energia állapotát. Akkor tudok pontosan olyan erősségű, hosszúságú és mélységű nyomást adni, ha figyelem a test jelzéseit, tehát ha diagnózist végzek közben. Így lesz hatékony a kezelés, így történik meg a gyógyulás.

Az életenergia állapotának két szélsőséges megnyilvánulására két japán szót használunk. Az egyik a kyo, ami ürességet, hiányt jelent. A másik a jitsu, ami a telítettséget, feszültséget jelzi. Ezeket az eltérő állapotú nyomáspontokat a kezelés során másképpen szólítom meg és másképpen építek ki velük kapcsolatot. Arra is figyelek, hogy ha túl erős vagy túl mély a nyomás, önkéntelenül bezáródik a rendszer és hatástalan lesz a kezelés. Ha partneremet túlságosan a felületen érintem, nem történik meg a változás az energiarendszerben. Ilyenkor a nyomás hatástalan lesz, vagy csak annyi hatása lesz, mint egy simogatásnak.

Egyszerű

A kezelést tehát folyamatosan vezeti a diagnózis. Ne gondoljuk, hogy ez valami nagyon nehéz vagy bonyolult dolog. Ellenkezőleg, rendkívül egyszerű és természetes. Már a shiatsu alaptanfolyamon is mindenki, szinte azonnal megtanulja. Csak akkor válik nehézzé, ha valamivel akadályozzuk az érzékelést, ha nem merjük magunkat rábízni az intuíciónkra.

Hamarosan következik az utolsó rész

A szubjektivitás azt is jelenti, hogy átengedem magamon az érzékelt információk halmazát. A személyes terapeuta-beteg kapcsolat segíti az állapot egészleges megismerését. Ezzel a probléma emberi aspektusai és a kapcsolat energetikai szempontjai bekerülnek a diagnózisba.

Éberség

A diagnózisban nagyon fontos, hogy a terapeuta éber legyen, hogy valóban a partnere felől jövő információt érzékelje. „Hiba, ha már abban is benne vagyok, ami jön.” Akkor nem a felém áramló információról lesz szó, hanem valami fantáziáról, ami rólam szól. Tisztán kell érzékelni, és jó gyakorlattal, élettapasztalattal tudnunk kell értékelni a benyomásainkat.

Részletek

Az egészleges megközelítést akadályozza, ha túlságosan a részletekre figyelek, hasonlóan ahhoz a helyzethez, amikor egy művészi alkotást, például egy festményt szemlélek. Egy képnek is akkor tudom a lényegét — a szépségét, mondanivalóját, üzenetét — megérteni, ha kissé távolabb lépek.

Ha túl közel vagyok, látom ugyan a részleteket, érdekes lehet az ecsetvonások gazdagsága, de elvész a festmény egésze, az egészről alkotott benyomásom hiányozni fog. A diagnózisban is egy kis távolságot kell tartani, persze nem abban az értelemben, ahogy azt az emberi kapcsolatokban szoktuk. Ez ott leginkább bezáródásra utal, itt a nyitott, befogadó figyelem egyfajta jellegzetességét jelenti.

A diagnózis részei

A diagnózis folyamata négy részre különíthető el:

• kikérdezés, verbális információk
• megtekintés, vizuális információk a test különböző jellegzetességeiről, mint pl. a testtartás, testalkat, arc, medence, gerinc, stb.
• egyéb benyomások a testbeszédről, tekintetről, mimikáról, hanghordozásról, a szavak mögötti tartalomról, stb.
• érintésen alapuló energetikai információk

A diagnózis szintjei

Mindegyik rész különböző szinteken, különböző mélységekben valósulhat meg. A shiatsu-gyógyász felkészültsége alapvetően meghatározza, mennyire tudja kihasználni a diagnózisban rejlő lehetőségeket. Minél képzettebb valaki szakmailag és érettebb emberileg, annál jobban érti az információkat, annál hatékonyabban tudja használni azokat a terápiában. Szakmai képzettségre bárki szert tehet, csupán megfelelő iskola, jó tanárok, sok gyakorlás kell hozzá. Kényesebb dolog az emberi érettség illetve felkészültség, aminek a lényegét nehezen lehet meghatározni. Talán a legfontosabb a mély önismeret és a tiszta szándék. Épp ezért a shiatsu iskolában az első tanfolyamtól kezdve egészen a negyedik szemeszterig folyamatosan tanítjuk nemcsak az elméletet és a technikákat, hanem a különböző önfejlesztő és önismeretet nyújtó módszereket is, végig hangsúlyozva, hogy mindig a személyiségünkkel dolgozunk.

Jelenlét

A diagnózis különböző részeiben azonos módon vagyok jelen. Leginkább úgy tudom jellemezni ezt az állapotot, hogy üressé válok. Teret engedek magamban a társamnak. Ez a tágas tér teszi lehetővé a benyomások alapján egy tiszta kép kialakítását, miközben észlelem annak a térnek is a minőségét, amelyben együtt vagyunk.

A derékfájás

Egy szokványos derékfájás példáján mutatom be, hogyan zajlik a diagnózis, és hogy az egyes részekben hogyan érvényesülnek a különböző szintek.

A folytatás hamarosan következik.

Hasonlatok

A kínai kozmológiában az ember egyedi működését a társadalmi berendezkedéshez hasonlították. A metafora szerint a középpontban a Tűzherceg áll, ez a szív. Ő a legfőbb uralkodó, a többi szerv a minisztere. Az epehólyag ebben a metaforában a tábornok, aki meghozza a fontos döntéseket, amelyek az éppen aktuális helyzetben szükségesek, és cselekszik is. Bátorságával és a határozottságával segít bennünket. Párja a máj a tervezésben, a célok, a víziók kitalálásában erős, az epehólyag pedig tudja, hogyan lehet ezeket elérni. A tervező és a kivitelező hasonlat jól érzékelteti kettőjük funkcióját. A máj „megálmodja a házat”, elképzeli, lerajzolja a körvonalait, az epehólyag pedig elindul, konkrét lépéseket tesz. Tudja, hogy mi kell a cél eléréséhez, és felelősséget is vállal a tetteiért. A Hagyományos Kínai Orvoslás (HKO) tehát az epehólyagnak tulajdonítja azt az erőt, amely — egy másik hasonlattal élve — biztosítja számunkra, hogy szilárdan megragadjuk életünk csónakjának kormányát, és elvégezzük a kisebb-nagyobb célok eléréséhez szükséges összes szükséges műveletet. 

Az epehólyag irányít

A HKO-ban az ehhez a kis szervhez tartozó meridián a második leghosszabb az összes közül. A test külső oldalán halad végig, a szemtől egészen a negyedik lábujjig, így többek között a test oldalsó területeire van hatással. A megfelelő tónus és feszültség elengedhetetlen ahhoz, hogy testünk tartása stabil legyen, és biztosan álljunk a lábunkon. Ha az epehólyag meridián energiája gyenge, akkor nincs elég tónus, meginoghat az egyensúly, a test nem kap oldalsó támaszt. Mint egy csokor virág, amelyet nem tart össze semmi. A struktúrák ennek következtében elvesztik a stabilitásukat.

Ha túl sok feszültség van a meridiánban, akkor úgy képzelhetjük el, mintha egy fűzőt viselnénk, ami oldalról beszűkít minket, akadályozza a mozgásunkat. Ez a túlzott feszültség elsősorban belső és külső hatások révén jön létre a meridiánban. Ez a nyomás fakadhat munkahelyi, párkapcsolati vagy anyagi terhekből, de ugyanígy származhat társadalmi elvárásokból vagy válsághelyzetek szorításából is. Az epehólyag különösen érzékeny ezekre a gyötrő állapotokra. Az állandó döntéshozatal miatt is nagy terhelésnek van kitéve az epe energiája. A szűkös időkeret és az érzelmi töltés még jobban erősíti az epe feszültségét. Naponta sok ezer döntést kell meghoznunk, és bár ezek között vannak egyszerűek vagy triviálisak, de olyanok is, amelyek kihatnak életünkre, és amelyek következményeit vállalnunk kell.

Az epehólyag meridián nemcsak a test oldalait irányítja, hanem pályája összeköti a test felső és alsó részét is. Stressz hatására, akadályozottság esetén az epehólyag energiája megreked a fejben, erős feszültséget okozva. A HKO ezért az epehólyag diszharmonikus működését látja a fejfájások minden formája, a szembetegségek, a fülcsengés, az agyvérzés hátterében is. Természetesen soha nem egyetlen oka van a betegségeknek, ez csak az egyik közülük.

A meridián lefutása

Az epehólyag energiája a fejen a legmeghatározóbb. A szemnél kezdődik, a fül felé tart, majd a homlokon illetve a fej oldalán halad, és a nyakizmokon érkezik meg a vállhoz. Ez azt jelenti, hogy két kiemelten fontos érzékszerv, a szem és a fül közvetlenül az epehólyag meridián befolyása alatt áll, és ezek alapvető szerepet játszanak abban, hogy tisztán lássuk és átlássuk a helyzeteket. Mivel az epehólyag irányítja a nyak oldalirányú mozgékonyságát, lehetővé teszi, hogy szabadon elfordítsuk a fejünket, balra és jobbra nézzünk, tisztán halljunk mindkét irányból, befogadjuk a körülöttünk lévő teljes teret a benne lévő összes információval együtt. Az epehólyagnak szüksége van erre a széles „látókörre”, ezekre az információkra, amelyek a jól átgondolt döntések alapjául szolgálnak. Ha az epehólyag meridián feszültség alatt van, akkor a mozgástartomány korlátozottá válik, a nyak merev lesz. Ez sokakkal megtörténik, akiknek naphosszat a képernyő előtt kell dolgozniuk, merev szemmel fixálva a monitort. A korlátozott mozgástér gyakran tükröződik a mentalitásunkban is. A mondás, hogy „nyakas ember” jól kifejezi ezt a jellegzetes állapotot: rugalmatlanság az elvek, a hozzáállás terén, makacsság, merev elvárások.

A meridián a nyaktól a törzs oldalán halad cikk-cakk vonalban, majd eléri a csípő ízületet. Ez a testünk legnagyobb ízülete, a forgó. Az előrelépést, haladást biztosítja, valamint az oldalirányú mozgástartomány szabadságát. Ha ez megvan, akkor eldönthetjük, hogy jobbra vagy balra fordulunk-e, amikor egy kereszteződésben állunk. Ha nem vagyunk tisztában azzal, hogy merre szeretnénk menni az adott pillanatban, vagy ha bizonytalanok vagyunk és szorongunk attól, hogy érvényt szerezzünk a kívánságainknak, akkor blokkoljuk az előrehaladásunkat. Ez akár az apró, napi célok megvalósításában, akár az életutunk komoly döntéseiben is megnyilvánulhat. A lelki és szellemi állapot hatással van a testre, itt konkrétan a csípőízületre. A rugalmasság hiánya miatt a csípő hajlamos lesz a túlterhelődésre és a kopásra. 

Általánosságban az epehólyag kibillent energiája minden izmot feszültségben tart, ami merev, katonás járást eredményez az érintett személy mozgásában. A fájdalmak leggyakrabban a nyak és a vállak területén mutatkoznak illetve a csípő ízületben. De mindenféle ízületi probléma, ízületi fájdalom kapcsolatos ezzel az energiaminőséggel.

Két kezünket összekulcsolva fogjuk át hátul a fejet, hajtsuk előre, és maradjunk így legalább egy percig. Lélegezzünk nyugodtan behunyt szemmel, minden kilégzéskor figyeljük a hátsó nyakizmok nyúlását. A karunk súlya és a gravitáció miatt picit mindig jobban előre billen a fejünk. Ügyeljünk rá, hogy a vállaink lazák legyenek, ne húzzuk föl őket közben. A hólyag meridián mentén lazulnak a szövetek, az energiaáramlás szabadabbá válik, és így a nyugalmunk erősödik. 

Nyújtózás-előrehajlás 

Egy mély belégzéssel jólesően nyújtózzunk föl magasra, és kicsit tartsuk benn a levegőt. Kilégzéskor hajoljunk előre, lazítsuk el a vállakat, engedjük lógni a fejet. Két-három lélegzetvételnyi ideig maradjunk így, pihentessük a derékizmokat, engedjük őket nyújtózni. Majd belégzéskor nyújtott karokkal, egyenes derékkal emelkedjünk föl, és ismételjük még kétszer a gyakorlatot. Irányítsuk a figyelmünket teljes mértékben a légzésre és a lazításra.

A gerinc 

Az előző felnyújtózást és lehajlást csináljuk meg még egyszer. Miután jól ellazultunk az előrehajlásban, koncentráljunk a keresztcsontra. Innen indítsuk el lassan a felemelkedést, csigolyánként egyenesítsük ki a gerincet. Képzeljük el, hogy a csigolyákat egyenként helyezzük egymás fölé. Először a derék, majd a hát alsó szakasza kerül függőleges helyzetbe, azután lassan haladunk feljebb, a lapockák közötti részre figyelve, végül a nyakcsigolyák is kiegyenesednek és a fej a gerincoszlop tetejére kerül. A gyakorlattal a paraszimpatikus idegrendszer aktivitását támogatjuk, ami a lazítás, elengedettség állapotát erősíti.

Az emésztés 

Végezzük el a gyomor és a lép-hasnyálmirigy gyakorlatát, hogy az éjszakai nyugalmunkat az emésztés ne háborgassa. Hátulról fogjuk meg az egyik lábfejet és húzzuk a medencéhez. Nyújtsuk meg a láb elülső oldalát és a lágyékot. Ha már biztonságosan állunk egy lábon, a másik kart emeljük kb. 45 fokos szögben oldalra, tenyérrel előrefelé, majd feszítsük vissza a kézfejet. Tartsuk ki ezt a mozdulatot legalább négy-öt lélegzetvételnyi ideig, és minden kilégzéskor figyeljünk a feszülő testrészek lazítására. Utána pihenjünk, majd következzen a másik oldal.

Ütögetés 

Hajoljunk kissé előre és ütögessük végig a láb hátsó oldalát a medencétől a lábfejig. Lazítsuk a fáradt izmokat, frissítsük fel az energiaáramlást a hólyag meridián mentén. Laza csuklóval, lendületesen végezzük az ütögetést, pattanjon a kezünk minden részen, és erőteljes impulzusokat adjunk. Ahol érzékeny területet tapasztalunk, ott legyünk gyengédebbek. Ismételjük meg föntről lassan lefelé haladva még egyszer. Utána lehajolva maradva pihenjünk, és élvezzük a lábakban a meleget, a bizsergést.

Pontnyomás 

Az Achilles-ín két oldalán, a bokák mögött lévő mélyedésben fontos pontokat találunk. Fogjuk meg hátulról ezt az erős ínat a hüvelyk és mutatóujjunkkal, és adjunk erőteljes nyomást a láb tengelye felé. Ezzel a fej, a tarkó lazítását támogatjuk, a fejközpontúságot csökkentjük.

Hagyjuk hátra a gondokat 

Álljunk egyenesen, kis terpeszben. A térdeket hajlítsuk be, a medencét húzzuk magunk alá. Az állkapcsot közelítsük a mellkashoz, a fejtetőt toljuk enyhén fölfelé és nézzünk előre. Ez a belégzés fázisa. Kilégzésre a karokat kissé távolítsuk el a törzstől, a tenyeret fordítsuk kifelé, és laza fejfordítással nézzünk hátra. A következő belégzés után forduljunk a másik irányba, és ismételjük legalább tízszer. Minden kilégzéskor-hátranézéskor éljük át az elengedést, a megszabadulást. Üresítsük ki magunkat, hagyjuk hátra a gondokat, hogy az éjszakai pihenés alatt teljes mértékben feltöltődjünk.

Ha néhány reggel elvégezhető gyakorlatot is szívesen megismernél, olvasd el ezt a bejegyzésünket is. Ha pedig bármiben segíthetünk, oszd meg velünk kérdéseid, gondolataid a hozzászólásokban.

Önmasszázs - Reggeli gyakorlatok

Légzőgyakorlat

Álljunk kis terpeszbe, kissé hajlított térdekkel, egyenes háttal, laza vállakkal. Belégzésre egyik lábbal lépjünk előre, és a testsúly nagy részét helyezzük erre a lábra. Emeljük fel a karokat, nézzünk fel és nyújtózzunk jól fölfelé. Nyíljunk meg egész lényünkkel a világ felé, érezzük át a befogadás örömét, mosolyogjunk is hozzá. Kilégzéskor lépjünk vissza, a karokat engedjük le, nézzünk a lábunk elé. Éljük át a kilégzés nagyszerűségét is, lazítsuk el a nyakunkat és a karjainkat, térjünk vissza önmagunkhoz, élvezzük a bezáródást. Mindkét mozdulat nagyon fontos az előttünk álló nap a harmonikus átéléséhez. A következő belégzésre a másik lábbal lépjünk előre, és ismételjük a gyakorlatot még legalább háromszor.

Nyakszirtcsont

Szemöldök

Kicsit kifelé húzva szorítgassuk össze a szemöldököt, haladjunk a mozdulattal középről a halánték felé. A két oldalon egyszerre is végezhetjük a szemöldök masszírozását. Hüvelykujjal alulról érintsük óvatosan a szemgödör csontos ívét, és közben lazítsuk el a szemet. Ez a terület az epehólyag energiáját aktivizálja, ami segíti a felébredést, az elindulást.

Mellkas

Gerinc-lélegeztetés

Hajlítsuk be a térdeinket, erősen húzzuk magunk alá a medencét, a derekunkat és az egész hátat domborítsuk. A karokat a mellkas előtt behajlítva közelítsük egymáshoz, a fejet is hajtsuk előre. Ez a kilégzés fázisa. Belégzésre lazítsuk el a hasizmot, a derékkal és az egész háttal homorítsunk, a karokat nyissuk a törzs mellé, a fejet is emeljük föl. Lassú, nyugodt ritmusban lélegezzünk, és ismételjük a gerinc gömbölyítését és kiegyenesítését. Figyelmesen kövessük szinte egyenként a csigolyák mozgását, mindkét fázisban lentről fölfelé. Képzeljük el, hogy egy hullám megy végig a gerincen, és megmozgatja az összes csigolyát. Az éjszakai mozdulatlanságban a gerinc „berozsdásodik”, ezzel a gyakorlattal felfrissítjük, és a mozgékonyság visszatérését támogatjuk.

A fa elem gyakorlat

Álljunk széles terpeszbe, mélyen hajlítsuk be a térdeket, és támaszkodjunk rájuk. Egyik lábat nyújtsuk ki, helyezzük rá a testsúly nagy részét, a lábfejet és a törzset is fordítsuk arra. Minden kilégzésre segítsük a láb belső oldalán, illetve a törzs oldalán a nyújtózást. Képzeljük el, hogy onnan fújjuk ki a levegőt, és egy hajszálnyit lazulnak ott az izmok, szövetek. A másik oldalra is végezzük el a gyakorlatot. A Fa elem energiája támogatja bennünk minden nap az elindulást, az aktivitást, a kreatív megoldások megtalálását.

Reméljük, sok örömöd leled ezekben a gyakorlatokban! Ha kipróbáltad őket, kíváncsiak vagyunk, melyik volt a leghatásosabb. A kérdéseidet is szívesen látjuk a hozzászólások között.

A shiatsu Japánból származik. A szó maga is japán, egyszerűen ujjnyomást jelent. A „shi” jelentése ujj, hüvelykujj, az „atsu” nyomás. Az elnevezés az alaptechnikára utal, leggyakrabban hüvelyujj nyomással kezeljük a meridiánokat. A kezünket használjuk, tehát hatásában az érintés nagy szerepet játszik.

Hasonlít az akupunktúrához

A shiatsu alapja a kínai gyógyászat. Ez a mi orvostudományunktól elsődlegesen abban különbözik, hogy a testi és az érzelmi-szellemi részünket nem tekinti elválaszthatónak egymástól, tehát az orvoslás nemcsak a testi folyamatokkal foglalkozik, hanem az egész emberrel. Az akupunktúrás gyógyítás és a shiatsu is energetikai kezelést nyújt. 

Hasonlít a masszázshoz

A shiatsu masszázsnak is tekinthető, de mégis más, sokkal több annál. Német és angol nyelvterületen testmunkának (Körperarbeit, bodywork), illetve (test)kezelésnek (Behandlung, treatment) hívják. Sok dologban más, talán a két legszembetűnőbb különbség, hogy a shiatsu kezelés ruhában történik, és alaptechnikája nem az izmok simítása vagy gyúrása, hanem a mélyre irányuló nyomás.

Miért népszerű

A shiatsu az emberi kommunikáció sajátos formájaként is meghatározható, amelyben mindkét fél feltöltődik. Ellazultságot, önismeretet nyújt. Azért népszerű, mert amellett, hogy professzionális terápia, alapkezelését laikusok is könnyen megtanulhatják. Családi, baráti körben is alkalmazható, sok apróbb tünet orvosolható a segítségével, miközben alapvető lényege is megvalósul: az embertársi támogatás.

A shiatsu célja, módszere

A shiatsu célja az egészség megőrzése, a testi-lelki harmónia megteremtése, a fájdalmaktól, betegségektől való megszabadulás. Ezek eléréséhez segít megteremteni az életenergia szabad áramlását. Elsődlegesen a meridiánok kezelésével foglalkozik, hogy a gyengeségek és feszültségek közötti energetikai dinamikát kiegyenlítse. A meridiánok az éltető energia útjai. A kí (a csí) ezeken a meghatározott pályákon kering a testben, ott érhető el a legbiztosabban. A meridiánok rendszere úgy képzelhető el, mint a vérkeringés erei, vagy az idegpályák, de a meridiánok, ezekkel ellentétben, anatómiailag nem ragadhatók meg. A rádióhullámokhoz is hasonlíthatjuk őket, amelyek megtöltik a teret, de csak akkor válnak hallhatóvá, ha egy készülékkel befogjuk őket.

A terápia

A shiatsu gyógyító hatását Európában a hetvenes évek óta rengetegen tapasztalták. Praxisom 20 éve alatt én is rendszeresen pozitív visszajelzéseket kapok, bár természetesen előfordul, hogy valaki úgy érezi, nem segített rajta azonnal a kezelés. Ez nyilvánvaló egy ilyen szelíd terápia esetében. Sokszor olyan kínzó fájdalmakkal, komoly betegségekkel keresnek meg, amelyek gyógyulása hosszabb időt, több irányból való törődést kíván. Ilyenkor nem várhatjuk el a gyors változást. 

Egyetlen egyszer sem fordult elő azonban, hogy valaki azt mondta volna a kezelés végén, hogy nem esett neki jól az eltelt egy óra. A teljes ellazulás, az érintés elfogadása, a támogató kapcsolat minden helyzetben előre visz, akármilyen betegségben szenvedünk. Persze, ha nagy bajban vagyunk, nem elég, hogy valami jól esik, konkrétabb segítséget várunk. Elvárjuk, hogy a terápia egyértelműen csökkentse a tüneteinket. Ez a kezelésre járók 90%-nál be is következik.

Ma már egy független, egész Európát átfogó vizsgálat és számos kisebb körben végzett felmérés is bizonyítja a shiatsu terápia egyértelműen pozitív hatását. És bár sokszor előfordul, hogy az egészség visszaállításához más terápiákat is igénybe kell venni, a gyógyulási folyamatban minden esetben testileg és lelkileg is nagyon hatásos támogatást tud nyújtani a shiatsu.

Helyezkedjünk el kényelmes kis terpeszben. Egy mély belégzéssel nyújtózzunk föl, majd tartsuk benn a levegőt és hajoljunk lazán előre. Ebben a helyzetben nagyon erőteljes hatású a visszatartott lélegzet. Maradjunk így, vigyázva, hogy ne legyen túlzott a fejben érzett feszültség, majd kilégzés alatt lassan emelkedjünk egyenes állásba. Befelé figyelve pihenjünk, amíg rendeződik a légzésünk, majd ismételjük még kétszer a lehajlást. Ez a gyakorlat a sejtek közötti anyagcsere-folyamatokat, a méregtelenítést aktivizálja. 

Fa-ölelés 

Hunyjuk be a szemünket, és képzeljünk el magunk előtt egy szép fát: erős törzset, mély gyökereket, terebélyes, életteli lombkoronát. Öleljük át a két karunkkal és váljunk eggyé ezzel a fával. Képzeljük el a talpunk alatt a stabil gyökereket, érezzük a fejünk felett az ég felé nyúló, hajlékony ágakat. A testünk maga a fa törzse, amely összeköti az eget a földdel. Néhány percig maradjunk így, lélegezzünk kényelmesen. 

Törzscsavarás 

Álljunk kissé nagyobb terpeszbe, és kezdjük el jobbra-balra fordítani a törzsünket úgy, hogy a karok lazán hintáznak, a csukló a medencéhez csapódik. Adjunk mindig egy kicsit nagyobb lendületet a fordulásnak. Figyeljünk a derékra, segítsük a csavarodást. A fejünk is forduljon a testtel, nézzünk mindig a hátunk mögé. Élvezzük hosszan a dinamikus mozgást, a lazán hintázó karokat, a derék feszültségének oldódását.

A máj meridián nyújtása

Üljünk keresztezett lábakkal a talajra. Alkarral támaszkodjunk rá a térdekre, dőljünk előre, és a testsúlyunkkal nyomjuk lefelé őket. A comb belső oldalán, a combközelítő izmokon találjuk a máj meridiánt, itt nyújtjuk az izmokat, szöveteket. Minden kilégzésre segítsük a lazulást ezen a területen. Az izmokban lévő mikro-feszültségek oldódása miatt az energiaáramlás szabadabbá válik, a máj „fellélegzik”, és a hozzá kapcsolódó kreativitás jobban támogatja a mindennapjainkat.

Csípőlazítás

Feküdjünk hanyatt. Egyik lábat behajlítva húzzuk föl, és a térdet döntsük befelé. Ismerjük meg a csípőízület és a környező izmok rugalmasságát. Próbáljuk a kilégzéssel összhangban kicsit nyújtani, a határokat tágítani. Négy-öt lélegzetvételnyi ideig maradjunk ebben a mozdulatban, esetleg fogjuk is meg a térdet és húzzuk kilégzéskor óvatosan lefelé. Majd fordítsuk kifelé, és ugyanígy próbáljuk a csípő mozgékonyságát javítani, a határokat tágítani. A másik lábbal ismételjük mag a gyakorlatot. A Fa energiához tartozó előrelépés, fejlődés a csípő ízület szabadságával függ össze.

Fejemelés 

Kulcsoljuk össze a nyakszirtcsonton a kezünket, a lábakat tartsuk behajlítva, talppal a talajon. Emeljük meg a fejünket és forduljuk el az egyik irányba. A hasizmokkal és a törzs oldalsó izmaival tartsuk ki a mozdulatot, közben kilégzéskor mindig erősítsük az emelést és a fordulást. A máj és az epehólyag meridián törzsi szakaszát aktivizáljuk, nyújtóztatjuk. Az itt lévő akupunktúrás pontokban javítjuk az energiaáramlást. Négy-öt lélegzetvételnyi idő után pihenjünk, majd forduljunk a másik irányba ugyanígy. 

A szervek érintése

Hanyatt fekve lazítsuk el az egész testünket. Tegyük a kezünket a jobb oldalra, érintsük meg a máj és az epehólyag területét. Legyen puha, de határozott az érintésünk és kapcsolódjunk össze ezekkel a szervekkel. Lélegezzünk lassan, kényelmesen. Irányítsuk ide a belégzést, és innen lélegezzünk ki. Legyünk itt jelen, képzeljük el, hogy a terület az érintésünktől ellazul, a szerveket átjárja a melegség.

Ha bármilyen kérdésed adódik, örömmel veszem a hozzászólásod.

Álljunk szép egyenes háttal, kényelmes kis terpeszbe. Egy mély belégzéssel nyújtózzunk föl az egyik oldalra eldőlve, majd egy erős, hirtelen kilégzésre domborítsuk a hátunkat és hajoljunk előre. A kezeinket szorítsuk ökölbe és behajlítva húzzuk a derekunkhoz. Szájon át lélegezzünk ki, adjunk hangot is hozzá. Képzeljük el, hogy a bennünk megbúvó haragot, dühöt elfújjuk, megszabadulunk a feszültségektől. Ez egy méregtelenítő gyakorlat, a máj funkcióját segíti testi és lelki szinten egyaránt. A következő belégzéssel a másik oldalra hajoljunk, és ismételjük a mozdulatot és a hangos, erőteljes kilégzést. Még legalább kétszer végezzük el a gyakorlatot mindkét oldalra, majd pihenjünk.

Fa-állás 

Az egészséges fa stabil gyökerekkel és fölfelé nyúló, rugalmas ágakkal rendelkezik. Jelenítsük meg a fa jellemzőit ebben a mozdulatban. Először igyekezzünk megtalálni az egyensúlyunkat egy lábon állva, a másikat a combhoz vagy a térdhez támasztva. Utána emeljük föl a karokat és érintsük össze a tenyereket. Ha nehéz az egyensúlyozás, válasszunk ki egy pontot, és a tekintetünkkel kapaszkodjunk abba. Nyugodtan lélegezzünk, sokáig tartsuk ki a mozdulatot, majd a másik lábbal ismételjük meg.

Májérintés

Üljünk le egy kemény párnára a talajra, tartsuk a törzset szép egyenesen. Tegyük a kezünket a jobb oldalunkra, a májra és az epehólyagra. Legyen puha, de határozott az érintésünk és kapcsolódjunk össze ezekkel a szerveinkkel. Lélegezzünk lassan, kényelmesen. Irányítsuk ide a belégzést, és innen lélegezzünk ki. Legyünk itt jelen, figyeljük meg, hogyan lazul a terület az érintésünktől.

Meridián kezelése 

Frissítsük fel a lábakon az energiaáramlást ütögetéssel. Az egyik csípőnél kezdjük, és kívül haladjunk lefelé a külső bokáig. Az epehólyag meridián mentén lazítjuk az izmokat, szöveteket. Laza csuklóval, lendületesen haladjunk, egy-egy helyen legalább háromszor pattanjon a kezünk, erőteljes impulzusokat adva. Ha érzékeny területet tapasztalunk, ott legyünk gyengédebbek. A máj meridiánt a láb belső oldalán érhetjük el. Lazán összezárt ujjakkal ütögessük végig pontjait a lábfejtől a lábszáron, és haladjunk a combon tovább a lágyék felé. Lendületes csuklómozgással, lassan haladjunk, egy-egy területen itt is több impulzust adjunk. A másik lábon ugyanígy kezeljük a meridiánokat. Az izmokban lévő mikro-feszültségek oldódása miatt az energiaáramlás szabadabbá válik, az epehólyag és a máj „fellélegzik”.

Nyak oldalra billentés

Billentsük oldalra a fejet, fogjuk át a kezünkkel a fül mögött tartva, és az arcot fordítsuk kb. 45 fokos szögben a föld felé. A nyak hátsó-oldalsó izmait nyújtjuk, az epehólyag meridián pontjait érintve. Tartsuk ki ezt a mozdulatot legalább egy percig. Közben lélegezzünk nyugodtan, minden kilégzésre finoman nyújtsuk tovább a nyakat. Egyenesítsük ki a fejet, lassan, lazán mozgassuk meg, és végezzük el a másik oldalra is a nyújtást.

Nyakölelgetés

Nagy felületen érintve, a tenyerünkkel masszírozzuk meg a nyakat hátul és oldalt. Jóleső, lassú nyomásokkal, szorításokkal dolgozzunk. Közben finoman mozgassuk hozzá a fejet. Érezzük meg, milyen felszabadító hatású, hogy a nyak elengedi a feszességét, a szokásos tartást. A Fa energiaminőség harmóniáját segítjük a nyakon lévő akadályok fellazításával.

Makko-ho gyakorlat

A Fa átváltozási fázis gyakorlatához mindkét lábat nyújtsuk ki oldalra. Mély belégzéssel nyújtózzunk föl, majd dőljünk el az egyik láb felé, és az alsó kart tegyük a lábra. Lélegezzünk tovább, kilégzéskor próbáljuk a határainkat tágítani. Ne erőltessük a minél mélyebb hajlást. Csak az a fontos, hogy apró lazulást, oldódást éljünk át a mozdulatban. A határainkat tartsuk tiszteletben. Négy-öt lélegzetvételnyi ideig maradjunk így, majd kis pihenés után ismételjük meg a gyakorlatot a másik oldalon.

Ha bármilyen kérdésed adódik, örömmel fogadom a hozzászólásod.