Fordította: Tóth Eszter 

4. lépés: A 3 kérdés

A beszélgetés benyomásai, a hara- vagy hátdiagnózis és az egésztest-szkennelés önmagukban tekintve viszonylag jelentéktelenek, ha nem összességében értjük őket. Ezeknek az információforrásoknak mindegyike értékes utalásokat ad arra nézve, hogy adott esetben melyik energetikai szerv, melyik téma, melyik hely különleges jelentőségű egy kezelésben. Azonban csak együttesen nézve bontakozik ki, hogy valóban mi a lényeges.

Itt nagyon fontos szerepet kap az intellektuális megértés. Azonban a mindenkori információ jelentőségének megítéléséhez döntő jelentőségű egy partner élethelyzetének érzelmi megértése (amennyire azt az addig kapott információk alapján meg tudom érteni), az egészre vonatkozó érzés, melyben a fontosnak tűnő területek fókuszpontként magukra vonják a figyelmet. Egy jó elméleti alap itt megakadályozza, hogy a kezelő a saját világában és a saját világértelmezésében megragadjon, ehelyett olyan összefüggéseket lát meg, melyekre "normál esetben" nem is gondolt volna.

Azt tapasztaltam, hogy egyszerűbb ilyen megértéshez jutni, ha az ember konkrét kérdésekre keresi a választ. Amikor az első 3 lépés után a kezeléshez egy bizonyos téma mellett döntöttem, a következő 3 kérdés nagyon nagy segítségnek bizonyult:

Hol és milyen módon jelenik meg ez a téma

1. a partner testében?
2. a partner életében (az eddig megismert aktuális élethelyzet hátterével)

És mi ennek az embernek

3. az erőssége és szépsége, és milyen potenciák rejlenek benne?

1. Hol és milyen módon jelenik meg ez a téma az ember testében?

Ha egy lehetséges témánál egy energetikai szerv állapotáról van szó (mint ahogy a zen-shiatsuban legtöbbször erről lesz szó), akkor ez a kérdés megpróbálja tudatosítani, hol és milyen módon jelenik meg ez a szerv a testben. "Kyo gyomor" - önmagában ez semmit nem jelent. A fontos kérdés az, hogy hol észlelem leginkább ezt a kyo gyomrot a testben. Egy ilyen hely válhat aztán a kezelésem fókuszává és érinthetem a figyelmemmel vagy a kezeimmel.

Egy "jitsu szív" pl. lehet, hogy különösen világosan megjelenik a lapockák közti feszültségben, egy kyo tüdő a kulcscsontok alatti vagy a felső lapockák közti területek ürességében, egy kyo máj a jobb bordaív területének állapotában tűnik fel, vagy egy jitsu vese az ágyéki terület vagy a combok hátsó felének feszültségében látszódhat. Alapvetően érvényes, hogy az energetikai szervek kevés kivételtől eltekintve elsősorban a törzsön, a melegítő üregek azon területein mutatkoznak meg, amelyekben elhelyezkednek. Ritkán nyilvánulnak meg legegyértelműbben a végtagokon. (Az "öt elem, és tizenkét meridián" című könyvemben részletesen bemutatom azokat a helyeket, ahol a szervenergiák tipikusan megmutatkoznak.)

Ha azon gondolkodom, hogy a partner élethelyzetének egy bizonyos aspektusát állítom a kezelés középpontjába (pl. egy krízist, egy nehéz érzelmi tapasztalatot stb), akkor ez a kérdés úgy hangzik, hogy hol mutatkozik meg leginkább a testben ez a tapasztalat?

Így pl. lehet, hogy már a beszélgetés alatt feszültséget vettem észre a mellkasban vagy a nyakon, telítettséget a középső melegítőben, vagy valami mást éreztem, mely a beszélgetésben elmondottakkal különleges kapcsolatban állni látszik. Lehet, hogy meg is kérdeztem, a partnert, hogy ő maga a teste melyik részében érzi különösen nyilvánvalóan az elmondottakat? Egy ilyen helyet állíthatok aztán a kezelés középpontjába, és érinthetem a figyelmemmel és a kezeimmel.

Ha témaként egy a testben behatárolható problémás hely merül fel, ami miatt felkeresett engem a kezelt, akkor legtöbb esetben ezt a helyet állítom adott problémájával a kezelés középpontjába. Kézbe fogom venni, "bele fogok nézni" abba a testrészbe, és megkeresem azt a helyet, amely úgy tűnik, hogy különleges kapcsolatban van a panaszokkal. Más lokális témákkal is ily módon járok el. A "Kí nyomai - meridiánmentes shiatsu" című cikkemben részletesen kifejtettem a további eljárást ezzel kapcsolatban.

2. Hol és milyen módon jelenik meg az a téma az ember életében (az eddig megismert aktuális élethelyzetének hátterével)

Ez a második kérdés megvilágítja a lehetséges témák és aktuális panaszok, valamint az ember élettörténete és aktuális élethelyzete közötti kapcsolatot.

Így pl. egy kyo lép már régóta fennállhat, és talán már a gyermekkorban megmutatkozott az anyával való nehéz kapcsolatban - de ez akkor is felléphet, ha egy anya túl sokáig szoptatja a gyermekét.

Lehet, hogy egy jitsu epehólyag egy aktuális túlterheltség kifejeződése, melynek mélyén az a hajlam rejtőzik, hogy nyomást és beszűkültséget generáljunk a saját életünkben, ehhez párosulhat a nyak és a vállak nagyfokú feszültsége. De ez lehet egy hosszan tartó máj-kí pangás következménye is.

Ha pl. a partner térdpanaszokról számolt be, amelyeket tematizálni kellene, lehet, hogy ezek egy síbaleset következményei, ahol a belső meniszkusz megsérült, de kifejezhet az életben megélt alapvető bizonytalanságot is.

Mindezek csupán példák a lehetőségek végtelen tárházából. Az ilyen összefüggések megsejtése, megértése csak a másik emberrel létrejövő rezonancia szubjektív szintjén lehetséges. Az alapja egy érzet, a racionális gondolatok csak ez után jönnek hozzá. (a racionális reflexiók valódi jelentősége abban áll, hogy ésszerűen be tudjuk sorolni az érzeteket, ami rendszerint megkönnyíti a kezelőnek, hogy egy megérzett dolgot tudatosan észleljen és erre reflektáljon.)

Tapasztalatom szerint mindezek a szubjektív benyomások és sejtések olyan fontosak egy jó shiatsu kezeléshez, mint a só a leveshez. Ha úgymond érzelmileg megértem egy ember élethelyzetét és testi állapotát, akkor minden, ami a kezelés során történik, nagyobb, mélyebb jelentőséget kap. A gyógyító térben, melyet megosztok a partneremmel, ő is megérzi ezt a nagyobb és mélyebb jelentést, könnyebben elfogadja az érintést és engedi, hogy mélyebbre hasson.

Ezek azonban mind csak munkahipotézisek. Akkor is ritkán beszélek a partneremmel a benyomásaimról, ha azok valóban egyértelműnek látszanak. Túl gyakran tapasztaltam, hogy a szavaimat félreértették, vagy hogy csupán később ismertem fel, hogy azt az érzést, ami bennem volt, helytelenül értelmeztem. Persze az ego is szívesen megtréfál bennünket, és szeretné önmagát mély felismerések által erősíteni.

A szubjektivitás a valódi gazdagsága egy egészleges gyógyító munkának. De természetesen soha nem teljes és minden jelentőség és erő ellenére sem lehet soha teljesen találó. Többnyire jó, ha az érzett felismeréseket egy kissé határozatlan térben állni hagyjuk. Csak ritkán tűnik számomra helyesnek és szükségesnek, hogy a partnernek - többnyire indirekt módon - meséljek a benyomásaimról. Rendszerint sokkal gyümölcsözőbb, ha a partner élményeire és növekvő megértésére kérdezünk rá.

3. Mi az erőssége és szépsége ennek az embernek, és milyen potenciák rejlenek benne?

Ez a harmadik kérdés különösen közel áll hozzám. Ez lehetővé teszi a kezelő számára, hogy az egész embert lássa, és erőforrásközpontúan dolgozzon.

Nem ritkán olyannyira eltölti a partnert a saját szenvedése, hogy már egyáltalán nem látja az életének szépségeit. De ha jobban megnézzük, a szenvedés vagy egy ember fájdalma mindig és kivétel nélkül kisebb, mint az élet szépsége és ennek az embernek a lehetőségei, hogy ezt a szenvedést feloldja.

Ha shiatsu gyógyászként egy ilyen helyzetben teret adunk a partner szubjektív, pillanatnyilag szenvedéssel teli, beszűkült látásmódjának, akkor csak nagyon nehezen fogunk tudni segíteni. Egy probléma mindig szűk, míg a megoldás mindig teres. Amennyiben átvesszük egy partner félelmét és szenvedését, gyengítjük a gyógyító térben ennek az embernek az erőforrásait, hogy megoldja az aktuális nehézségeit.

A saját munkánkat is jelentősen megnehezítjük, mert nagy valószínűség szerint megfeszített erővel fogunk dolgozni azon, hogy ennek az embernek megoldjuk a problémáját, miután belementünk az ő beszűkültségébe. A shiatsu erőssége mégsem abban rejlik, hogy negatívként megélt állapotokat megszüntessünk, hanem abban, hogy további szabadságfokokat tegyünk elérhetővé, amik használhatók a megoldáshoz. Ezért shiatsu-gyógyászként fontos, hogy megőrizzük az áttekintésünket és hogy sejtsük a partner erőforrásait.

Ahhoz, hogy egy emberrel megfelelően bánjunk egy kezelésben, meg kell lássuk az erős és sugárzó oldalait. Ekkor válik világossá, hogy a problémák valójában a sugárzó, az erős oldalak részei.

A harmadik kérdésre adott válaszok az egésze emberre kell vonatkozzanak, nem csupán a kezelés témájára. Egyébként előnyben részesítem a szépség és erősség fogalmakat az erőforrással szemben, mert kevésbé technikai, és jobban megfelel annak, ahogy más embereket megélek.

Egy ember potenciálja azokat a képességeit jelenti, amelyek már világosan láthatók, de még nem bontakoztak ki. Ez leginkább olyan képességekre vonatkozik, amelyekkel az egyén szociális összefüggésekben másokat támogatni tud. Ha ezeket megsejtjük, az elmélyíti a másik ember szépségéről és lehetőségeiről kapott benyomásunkat.

Folytatjuk!