A szív és a vérkeringés egészsége különösen sok embernél igényel támogatást. A statisztikák szerint a krónikus kardiovaszkuláris betegségek a leggyakoribbak manapság. A nyugati orvostudomány és a keleti orvoslás egyetért abban, hogy a mozgáshiány és a stressz az elsődleges okozója ezeknek az un. civilizációs betegségnek. Természetesen vannak a háttérben genetikai tényezők, öröklött hajlamok is.

A felmerülő panaszokra a do-in minden esetben remek megoldást kínál, hiszen ez a mozgásrendszer nem jelent különösebb megerőltetést, kényelmesen beépíthető a napirendbe. Konkrétan támogatja a szív funkcióit és az erek egészségének megőrzését, ugyanakkor a stressz kezelésére is kiváló.

A szív- és érrendszeri betegségek egy része egyértelmű tünetekkel jelentkezik, más részük ,,néma”. Ilyen tünetmentes eleinte a magas vérnyomás és az érelmeszesedés, de ezek az elváltozások komolyan károsítják a különböző szerveket. A magas vérnyomás az egyik leggyakoribb probléma, amely hosszú távon veszélyeztetheti a szervek állapotát. Normalizálása és az erek rugalmasságának biztosítása tehát nagyon fontos az egész testünk harmonikus működése szempontjából, a szív és a szívburok meridiánok kezelése ebben segít bennünket.

A vénás keringés elégtelen működése, a visszerek megjelenése terén az egyik legfontosabb rizikófaktor az öröklött hajlam, de a betegség kialakulásában fontos szerepe van a mozgásszegény életmódnak is. Az érfal tartáshiánya, túlzott lágysága a lép energia harmonizálásával csökkenthető.

Érdemes tudatosítani, hogy a szív- és érrendszeri betegségek nagy része megelőzhető. Nagyon fontos életmódváltásra biztatni az ilyen betegségek kockázatának kitett embereket. A testmozgás és a stressz megfelelő kezelése, illetve az egészséges étrend, a dohányzás és az alkoholfogyasztás kerülése nagyban csökkentheti a kialakulásukat.

A mozgás

A testmozgás az életkortól és a fizikai állapottól függően sokféle lehet. Jót tesz a szívnek és a keringésnek a kardio-edzés (aerob edzés), például a futás, kocogás, úszás. Ezek emelik a pulzust, erősítik a szívet és a tüdőt. Javul a vérkeringés, csökken a stresszt okozta feszültség. A keleti szemlélet alapján úgy magyarázhatjuk a mozgás fontosságát a szívvel és keringéssel összefüggésben, hogy a belső Tűz túlzott aktivitását, a jang energia erős jelenlétét a kívülről adott jang kioltja. Ez az összefüggés más területen is tapasztalható a jin és jang energia egymásra hatásáról. Fontos, hogy ne erőltessük túl magunkat a sportolásban. Forduljunk szeretettel a testünkhöz, ne használjuk ki a végletekig. A versenysportok nem szolgálják az egészségünket. Aki a sportolásban nem otthonos, annak a gyaloglás lehet megfelelő testmozgás. A ritmikus gyaloglás is megteremti a kardio-edzések előnyeit. A do-in pedig olyan mozgásforma, amiben nem csak a fizikai aktivitás valósul meg, hanem ennél átfogóbb hatású. Javaslom tehát a napi 10-20 perces gyaloglást és a do-in gyakorlatokat annak, aki veszélyeztetettnek érzi magát a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben.

A stressz

A mozgáshiány mellett a stressz a másik veszélyforrás. Az élethez alapvetően hozzá tartoznak a stresszhelyzetek. A szakirodalom „eustressz”-nek nevezi azokat az ingereket, amikor valamilyen elvárás, konfrontáció előtt állunk, de az nem bezáródást okoz, hanem összpontosításra sarkall. Vizsgázáskor, vagy valamilyen teljesítményt feltételező kihívás esetén a koncentrált figyelem a fejelődésünket szolgálja. Az ilyen stresszhelyzet rövid ideig tart, utána az idegrendszer megpihen, visszaáll az egyensúly.

A gyakorlatban a stressz elnevezést olyan kellemetlen ingerre vagy helyzetre használjuk, amihez nincs igazi megoldásunk, ami hosszan tartó állapot. Hiába mozgósítjuk az erőinket, nem tudunk megoldást. Ha sokáig vagyunk ilyen emelkedett energia-szinten, akkor általánosan reagál az idegrendszer, az energiáink elfogynak, nem tudunk töltődni, adaptálódni. Ez a kiszolgáltatottság állapota, ami a Tűz energia túlzott aktivitását vonja maga után. A mellkas szorossá, a szívünk feszültté válik, az erek pedig merevvé válnak.

A krónikus stressz állapotában mindig próbáljuk a kiegyenlítést, a feldolgozást megtalálni. Ez néha eredményesen működik, néha kevésbé. Tudatosan kell keresnünk azokat a fogódzókat, belső erőforrásokat, akár külső segítséget, ami a lelki-érzelmi ellenálló képességünket erősíti. Erre a szakirodalom manapság a reziliencia szót használja. Tehát a rezilienciánkat kell fejleszteni, hogy képesek legyünk megbirkózni a stresszel, a traumákkal és a nehéz életeseményekkel. A do-in gyakorlatok kiváló segítséget adnak ebben a vonatkozásban is. A testet, mint erőforrást használjuk, átéljük a meridiánokban az életenergia szabad áramlását. A szív, mint az érzelmek lakhely nyugalmassá válik. Az elménk átkapcsol egy meditatív állapotba, ami a regenerálódást szolgálja.

A légzés

A nyugodt és figyelmes légzés a stressz-állapotát jelentősen megváltoztatja. A do-in gyakorlatok közben folyamatosan használjuk a légzést. Ez a belső lüktetés a szívdobogás mellett a másik jól követhető és alakítható ritmus. Az általánosan jelenlévő stressz ösztönösen inkább a mellkasi légzést hívja elő, mely tipikus torok- és nyaktájéki, illetve mellkasi feszültséget okoz. Ez nem biztosítja a tüdő teljes kapacitásának használatát. A do-inban és más keleti kultúrához tartozó gyakorlatokban a hasi légzés-forma gyakorlása alapvető. Érdemes ezt megtanulnunk a keletiektől, mert ilyenkor a tüdő alsó részei is megtelnek friss levegővel, és a test középpontját, az energetikai központot is aktiváljuk. A hara-légzés a nyugati ember fejközpontúságát csökkenti, a hangsúlyt lejjebb viszi. Ezáltal a stressz-érzés enyhül, a mellkas feszültségei oldódnak, a vérnyomás csökken. A légzés ilyenkor egyszerre erőteljes és oldott. Belégzéskor a mozgás a tüdő egész terét feltölti lentről fölfelé, majd kilégzéskor teljesen kiüríti. Belégzéskor átéljük a kozmikus energiával való bőséges feltöltődést, kilégzéskor pedig a feszültségek elengedését és a megnyugvást.

A szív és a keringés jelentősége

Elmélet

Fontos pontok

Videók