A cikk első részében röviden bemutattam a kvantum shiatsu történetét. Ebben a részben összefoglalom, milyen technikai repertoár, illetve gondolatiság, hozzáállás jellemző a kvantum shiatsura, valamint jellemzően hogyan néz ki egy kezelés.

Ahogy a cikk első részében említettem, Pauline Sasaki és Cliff Andrews Masunaga Shizuto (1925-1981) és Kishi Akinobu (1949-2012) mesterek szemléletét ötvözte a kvantum shiatsu megalkotásakor. Rendszerük lényege a kí (életenergia) nem fizikai megnyilvánulásai és a fizikai testen végzett technikák közötti kapcsolat hatékony kiaknázása. Sasaki felismerte az emberi testben az energia multidimenzionális aspektusait. E szerint az ember hatalmas potenciálokkal rendelkező, állandóan rezgő, vibráló energetikai lény. A legtöbb shiatsu irányzat a hagyományos kínai illetve ájurvédikus orvoslás ősi elveire alapozza elméletét és gyakorlatát. A kvantum shiatsu, kitágítva az elméleti határokat, a kvantum fizikából merít, amikor azt vizsgálja, hogyan működik az emberi test az energia rezgések folyamatosan táguló és összehúzódó mezőjeként. Ez praktikus megközelítésben úgy jelenik meg egy kezelésben, hogy a kezelő a teljes testsúlyát alkalmazza a kliens energiamezőjével való kapcsolat fenntartása mellett.

A Nemzetközi Shiatsu iskola "Terápiák találkozása a stressz-kezelésben" továbbképzésén a résztvevők az első nap ízelítőt kapnak a kvantum shiatsu alapvető gyakorlati alkalmazásából is.

A kvantum shiatsu elméletének és gyakorlatának vázolása előtt érdemes feleleveníteni Masunaga és Kishi mesterek hozzájárulását a shiatsu fejlődéséhez, hiszen alapvetően az ő munkásságukra épül a kvantum shiatsu rendszere.

Masunaga kezeléseiben hatékonyan alkalmazta a kétkezes technikát. A harából, mint testünk középpontjából dolgozva érzékelhetjük a két kezünk közötti kapcsolatot. Ezáltal direkt kontaktusba lépünk a vezetékekkel, illetve megtapasztalhatjuk a kyo-jitsu reakciót. Ez utóbbi alatt alapvetően azt értjük, hogy az anyakéz "meghallja" a dolgozó kéz vezetékre gyakorolt hatásait. Masunaga szerint egészen másfajta tudatosság szükséges ahhoz, amikor egy-egy tsubora, meridiánra vagy akár testrészre fókuszálunk, mint akkor, amikor az egész lénye megtapasztalásának szándékával érintjük a kliensünket. Az elkülönült területek tudatosítását az epikritikus érzékeléssel (hőérzetek és érintések finom megkülönböztetése), illetve a szimpatikus idegrendszeri működéssel hozta analógiába. A mély összekapcsolódást, vagyis a testben megtapasztalható "primitív" egységérzést a protopátiás érzékeléssel (erős ingerek nem lokalizált, egészleges érzékelése) illetve a paraszimpatikus idegrendszeri működéssel társította.  Masunaga szerint a kezelő Yjin állapota, illetve a protopátiás érzékelést kiváltó érintés a teljes test érzékeléséhez, megtapasztalásához vezet.

Kishi Masunaga tanítványa volt. Sokat foglalkozott önmaga spirituális fejlesztésével, ezáltal sok olyan jellegű spirituális tapasztalása volt, amely alapvetően meghatározta a shiatsuhoz való hozzáállását. Nem a meridiánok kezelésére helyezte a hangsúlyt. Jellemzően az étertesttel dolgozott, és az energiamező érzékelését megcélzó technikákat, vagy inkább hozzáállást fejlesztett ki, a 'seiki soho'-t (magyarul kb. az életenergia harmóniája, irányítása). Seiki kezelés során a kezelő külsőre ugyanúgy használja a más shiatsu irányzatokból ismert technikákat, pl. tenyér- és ujjnyomásokat, nyújtásokat. Ugyanakkor nem áll szándékában nyomni, tonizálni vagy szedálni pontokat, vagy bármilyen más formában szándékosan hatni a kliensre. A teljes energetikai lény megfigyelésével, gyengéden és intuitív módon ráhangolódik, rezonanciába lép a partnerével. Követi a légzés ritmusát, a szervezetben tapasztalható finom mozgásokat. Folyamatosan visszatükrözi ezeket a kliensnek, aki ezáltal teret és időt kap az 'itt és most' teljes átélésére, ahol megszűnik a zavar, és a szervezet képes harmonizálni önmagát. A kezelő jelenlétével és érintésével érzékeli a klienst, aki pedig irányítja a kezelőt, tudatja vele, mire van igazából szüksége. A gyógyulás csakis a jelennel való rezonanciában történhet meg.

A továbbiakban a legjellemzőbb technikákat illetve a kvantum shiatsu rendszerét meghatározó koncepciókat mutatom be, úgymint expanzió és kontrakció, kyo-jitsu reakció, szkennelési módszerek, a rezonancia alkalmazása, illetve a composite módszer (magyarra inkább kombinált megközelítésként érdemes fordítani).

Expanzió és kontrakció

A kvantum shiatsuban meghatározó az expanzió és kontrakció (kb. kiterjesztés és összehúzódás, ez utóbbi a figyelem összpontosítását, fókuszálását jelenti) koncepciója. A kontrakció értelmezése: a figyelmemmel és szándékommal egy adott területre, meridiánra, tsubora stb. fókuszálok. Így hatékonyan lehet pl. jitsu területet szedálni vagy kyo területet tonizálni.  Ezzel szemben az expanzió során a saját gerincoszlopunk összerendezésével (alignment), a perifériás látásunk alkalmazásával, illetve az energiamező észlelésére vonatkozó egyértelmű szándékunkkal érzékelhetjük a kliens teljes energetikai rendszerét. A gerincoszlopunk menti terület összerendezése alatt a következőket értjük: i) Fókuszunkat először a koponyaalapra helyezzük, majd összekapcsoljuk az ellazított keresztcsonttal. ii) A gerincoszlop értelmezését kiterjesztjük a háti struktúráról a teljes belső tengelyünkre. iii) Ellazítjuk a horizontális struktúrákat, vagyis a vállöv, bordakosár és csípő területét. Kezelés során mindig pontosan annyi expanziót alkalmazunk, ami ellensúlyozza a teljes testsúly alkalmazásának kontraktív jellegét. Sasaki, továbbgondolva Masunaga epikritikus vs. protopátis érzékelésre vonatkozó megfigyelését, azt hangsúlyozta, hogy az expanzió és a kontrakció megfelelő váltakoztatásával, alkalmazásával a kezelő a kezelési célnak megfelelően tudja észlelni a kliens energiamezőjét.

Kyo-jitsu reakció

A kyo-jitsu reakció megértésének alapja az a szemlélet, hogy nem statikus minőségekről van szó, hanem az energiamezőn belüli dinamikus mozgásokról, interakciókról. A kyo-jitsu reakció két domináns minőségként, mozgásként vagy vibrációként tapasztalható, amely egyértelmű domináns kifejeződése a folyamatosan mozgásban lévő, vibráló energiamezőnek. Haradiagnózis során azt a két meridiánt keressük, amely a legtöbb mozgást generálja az energiamezőn belül. Megkeressük a leginkább jitsu meridiánt, majd az arra leginkább reagáló kyot, ami nem biztos, hogy a leginkább kyo meridián lesz!  A jitsu a kyo terület kezelésére alapvetően háromféleképpen reagálhat: elengedi a feszültséget, megugrik az anyakéz alatt, vagy egyszerűen csak valamiféle kapcsolódást észlelünk a két meridián terület között. A kyo-jitsu reakciót először a harán érzékeljük, majd a kezelés végig ennek a reakciónak az érzékeléséről, nyomon követéséről szól. Ez, a teljesség igénye nélkül, a következőképpen történhet:

• Diagnosztikus meridiánok kezelése: valahol a testen az anyakézzel érintjük a haradiagnózis során leginkább jitsu-nak érzékelt meridián egy bizonyos szakaszát, a dolgozókézzel pedig a reagáló kyo meridiánon keresünk olyan helyeket (tsubokat), amelyek hatással vannak a jitsu meridián szakaszra. Pl. a nyakon érintjük a jitsu epét, a dolgozókézzel pedig a karon kezeljük a reagáló kyo szívburkot, keresve olyan tsubokat, amelyek oldják az epében észlelhető feszültséget.  
• A seiki meridiánon (Masunaga hólyag) az egyik kezünk harántujjaival érzékeljük a leginkább jitsu területet, másik kezünk harántujjaival pedig keressük a reagáló kyo-t. Ez legkönnyebben oldalfekvéses pozícióban kivitelezhető.
• Dolgozhatunk nem meridián fókusszal is. A háton az egyik tenyerünkkel érintjük a leginkább jitsu területet, másik tenyerünkkel pedig keressük azt a részt, ami lazítja a jitsu-t.

Szkennelési módszerek

Az energiamező szkenneléssel történő érzékelése Cliff által kifejlesztett módszer, ami segítségével direkt kapcsolatba kerülhetünk a kí mezővel a kezelés elején, így fontos információkhoz juthatunk a kliens állapotára vonatkozóan. A technika leírva egyszerű, ugyanakkor hatékony kivitelezése sok gyakorlást igényel. Ennek oka az, hogy eleinte a kezelőben kialakulhat olyan vágy vagy szándék, hogy mindenképpen akar valamit érzékelni. Ilyenkor általában csalódunk, mert nem sikerül hozzájutni információhoz. Kishi tanítása szerint az észlelést (percepció) nem lehet akarni. Egyszerűen magától bekövetkezik akkor, amikor lazák és nyitottak vagyunk, valóban elfogadjuk partnerünket - és magunkat is (!) - pontosan olyannak, amilyen. Cliff hozzájárulása Kishi tanításának megértéséhez a szkennelés, mint jól definiált technika kifejlesztése: A gerincoszlopunk, mint belső tengelyünk összerendezését követi a saját energiamezőnk lecsendesítése, hiszen a kezelő energiája ideálisan csendesebb, jinebb, mint a kliensé. Majd szándékunkkal és figyelmünkkel kapcsolódunk a kliens energiamezejéhez, és csak ezután következik a fizikai kontaktus.  Csendesen be- és elfogadjuk azt a lényt, akihez kapcsolódunk.

A kvantum shiatsuban a szkennelés gyakori alkalmazása a meridián szkennelés, vagy a meridián rezgések szkennelése. A harán érintéssel ráhangolódunk a jitsu (vagy kyo) zónára. Először a harán tapintható jitsu (vagy kyo) területet érzékeljük, majd a tudatunkat kitágítjuk a teljes energiamezőre, ami által benyomást szerzünk (pl. kép vagy érzet formájában) arra vonatkozóan, hogyan nyilvánul meg a jitsu (vagy kyo) meridián energiája a teljes kí mezőben. Ezzel a módszerrel könnyebb eldönteni, melyik terület jitsu-bb vagy kyo-bb, amennyiben haradiagnózis során elbizonytalanodunk. Valamint előre megjósolhatjuk, hogy hol vannak a testben blokkok, illetve melyek azok a tsubok, amiket mindenképpen érdemes kezelni.

A meridián rezgések szkennelésének másik fontos alkalmazási területe a globális haradiagnózis. A harán érintjük a kyo-jitsu reakció diagnosztikus területeit, majd a kiterjesztés technikáját alkalmazva megtapasztaljuk, hol a legdominánsabb a kí mezőben ez a reakció. Ezáltal a jitsu-t és a reagáló kyo-t két interakcióban, kölcsönhatásban lévő mezőként tapasztaljuk meg a teljes kí mezőben, és információhoz juthatunk arra vonatkozóan, hogy hol dominánsabb ez a kölcsönhatás. Ha csak a harán vizsgáljuk a kyo-jitsu reakciót, akkor beszűkítjük az érzékelésünket, hiszen az energiák mindenhol rezegnek, ezért érdemes a meridiánokat a teljes kí mező rezgéseiként megtapasztalni.  Ebben az értelmezésben a hara diagnosztikus területeire úgy tekinthetünk, mint a kí mezőre nyíló ablakok.

A szkennelés funkcióját tekintve lehet

• Nyitott, teljes testre vonatkozó. Itt a nyitott alatt azt értjük, hogy ebben az állapotban a leginkább kiterjedt a tudatunk.
• Az időbeni szkennelés során lehetőségünk van időben visszamenni a kliens életében ahhoz az időszakhoz, amikor kialakult valamilyen zavar az energetikai rendszerében. Kezelés során kapcsolódni tudunk ehhez a zavart okozó energetikai mintázathoz.
• A rezgésszintek szkennelésével kapcsolódni tudunk a kliens fizikai, mentális, érzelmi vagy spirituális rezgési állapotához. Pauline Sasaki és Cliff tanítása szerint a meridiánok sok esetben valamelyik rezgési állapottal való rezonanciában válnak csak igazán elérhetővé.
• Ezek haladó technikák, elsajátításukhoz a sok gyakorlás mellett alapvetően arra van szükség, hogy a kezelő képes legyen meditatívan jelen lenne a kezelésben, amely elősegíti a teljes elfogadás, az ítélkezés mentes állapot megnyilvánulását. Ehhez a kezelő folyamatos önfejlesztése szükséges, pl. csi kung, do-in, jóga, tai csi, meditáció, zazen stb. rendszeres gyakorlása.

Rezonancia

A rezonancia fontossága alapvető Kishi rendszerében, és ez az egyik legfontosabb koncepció a kvantum shiatsuban is. A lényeg az, hogyan tudok kezelőként teljes elfogadásban összhangba kerülni a partneremmel. Ehhez mindenképpen szükséges a fentebb már említett tudati hozzáállás. Gyakorlati megközelítésben kezelés közben azt vizsgáljuk, hogy egy-egy tünet (kvantumfizikai megközelítésből nézve az energiamező domináns kifejeződése) melyik meridiánnal rezonál és hogyan. Pl. ha a kliensemnek fáj a nyaka, akkor az anyakézzel érintéssel kapcsolódom a fájós nyaki területhez, a dolgozó kezemmel pedig a harán megkeresem azt a meridiánt, amely érintésére, kezelésére létrejön az anyakéz alatt a tüneti területtel a kapcsolat. Kezelés során az így kiválasztott meridiánon keresem azokat a helyeket (tsubokat), amelyek leginkább rezonálnak a fájós résszel. Ezt a kapcsolatot a meridián rezgésével való rezonanciaként értelmezhetjük. Maga a tünet tehát a meridián rezgésének a kifejeződése. Erre magyarázatot ad a shiatsu tanulmányainkból már jól ismert zang fu elmélet, ami a szervek funkcióját összekapcsolja az érzelmi, mentális és spirituális kifejeződésünkkel (pl. máj diszharmóniája érzelmi szinten a haraggal lehet összefüggésben). A meridián rezgésének a kifejeződése végső soron a zang fu funkciók kinesztetikus (mozgással összefüggő, shiatsusan érintéssel érzékelhető) megtapasztalása: fizikai, érzelmi, mentális és spirituális kapcsolatot tapasztalhatunk meg a meridiánok és a test között.

Composite módszer – a diagnózis és kezelés kombinált megközelítése

Először a harán elvégezzük a kyo-jitsu diagnózist. A meridián rezgések kifejeződései és az általános zang fu funkciók kinesztetikus érzetet adnak arra vonatkozóan, hogyan mozognak a kí mezőben az energiák. A diagnózis alapján meghatározzuk a kezelés célját (pl. jitsu szívburok és a reagáló kyo vese kezelése). Kezelés közben azt vizsgáljuk, mit jelent az 'itt és most' - ban ez a kyo-jitsu reakció, hogyan vonatkozik a kliensre, hogyan rezonál vele. Végül reflektálva a diagnózisra és a kezelésre, létrehozunk egy "sztorit", ami leginkább illik a kliens állapotára. Pl. a krónikus fáradtság, kimerültség, a belső mélységgel való kapcsolat elvesztése (kyo vese) hozzájárul a védelmi rendszer fokozott működéséhez (jitsu szívburok). Ez a sztori igaz lehet a kliensre fizikai, mentális, érzelmi vagy spirituális szinten. A composite módszer által tehát megteremtjük az összeköttetést a diagnózis, kezelés és a teóriák között, illetve értelmezést adunk a kyo-jitsu reakcióknak.

Egy kvantum shiatsu kezelés menete

Egy tipikus kezelés menete:

• A kliens energetikai állapotának felmérése szkennelési technikákkal, majd érintéssel megerősítjük a tapasztaltakat.
• Haradiagnózis során megkeressük a kyo-jitsu reakciót (leginkább jitsu és az arra reagáló kyo).
• Rezonancia vizsgálat: hogyan rezonál, milyen kapcsolatban van a tünettel a jitsu és a kyo.
• Megjósoljuk, mire számíthatunk a kezelés során. Ráhangolódunk a tüneti területre és a harán elvégzünk egy mini kezelést, hogy ellenőrizzük, milyen hatással van a tünetre a jitsu és a kyo terület kezelése.
• Maga a kezelés: A jitsu területet lazítjuk a kyo meridián kezelésével. Olyan tsubokat keresünk, amelyek hatással vannak a jitsu területre. Tonizáljuk a kyo meridiánt, szedáljuk a jitsu területet.

Jellemzően nincs semmi látványos kimozgatás, tekergetés. A lényeg a kezelő és a kezelt közötti valódi kapcsolatról szól. Nem csupán érzékeljük az anyakézzel a jitsu terület reakcióját egyes tsubokra kifejtett nyomásra, hanem anyakezünkkel "hallgatjuk" a dolgozókézzel kifejtett hatást. Általában a kezelés első részében a kliens hanyatt fekszik. Hason fekve ritkán kezelünk, Pauline Sasaki és Cliff hatékonyabbnak találták az oldalfekvéses pozíciót. A jitsu területek szedálása és a kyo területek tonizálása egyszerű mozdulatokkal, valamint a shiatsu tanulmányainkból ismert alapvető nyújtások a kezelések részét képezhetik.

Viszonylag gyors tempójú, mégis igen mély nyomásokkal dolgozunk. Amikor akupresszúra-szerűen mély, kitartott nyomásokat alkalmazunk, akkor a kezelő belső folyamatai kerülnek fókuszba, és a kí mozgásokat irányíthatjuk a hozzáállásunkkal illetve kí projekcióval. Amikor viszont ismétlődően, pumpálás szerűen fejtünk ki nyomást (ez jellemző a kvantum shiatsu kezelésekre), akkor növeljük a kötőszöveti mátrix összenyomódását, így biofizikai szempontból nézve, a nyomáspontból biomágneses és bioelektromos jeleket közvetítünk. Saját kí mezőnk hatással van ezen jelekhez kapcsolódó információk minőségére.