Beus régi tanítványunk. A shiatsu mellett gyógymasszázst is végez a praxisában. A két módszert nem volt egyszerű magában összehangolnia, de sok év gyakorlat alatt mára már sikerült. Igazán fel tud töltődni, amikor shiatsu-kezelést ad. Az embertársi kapcsolódást tartja a shiatsu legfontosabb üzenetének.Részlet a beszélgetésből:Beus: Én már 2010 óta gyógymasszőrként tevékenykedtem, és azt éreztem, hogy ez
Ági több mint tíz éve tanít az iskolában. Óriási tapasztalattal rendelkezik nemcsak a terápiában, hanem az oktatásban is. Korábban konduktorként dolgozott, a shiatsuban találta meg azt, amit mindig is keresett: a támogató, megtartó érintést.Részlet a beszélgetésből:Eszter: Most mi jellemzi a te kezeléseidet?Ági: A kezeléseimet az integrált szemlélet jellemzi. Tehát amiket tanultam — tényleg sok mindent
Nóri egy multi cégnél dolgozott, mielőtt a shiatsuval találkozott. A shiatsu-képzés alatt a földön mozgás hatására feltűnően lazult és formálódott a teste. A kismamák kezelésében nagyon nagy tapasztalata van. A felvételkor maga is kismama volt, azóta megszületett a babája, most boldogan éli az otthoni létet négytagú családjában.Részlet a beszélgetésből:Nóri: A shiatsu terápiában, amit én igazán
Az iskolánk 25. születésnapja kapcsán készült tízrészes riportsorozat első beszélgetése rendhagyó, hiszen Bencze Laci a beszélgetőtársam, aki nem shiatsu-gyógyász. Ugyanakkor, mint azt a legutóbbi blogbejegyzésben olvashattátok, nélküle biztosan máshogy alakult volna a shiatsu magyarországi története. Laci az iskola megálmodója, ő támogatja a működést ötletekkel, videózással, és évek óta ő az iskola egyik ügyvezetője. A beszélgetésből
[Bencze László 2018-as írása az iskola 20 éves fennállása alkalmából] Hát jó, akkor most, hogy 20 éves lett az iskola, elmesélem nektek, hogy is volt az, amikor 1986-ban, mint vendéghallgató, a bécsi Zeneakadémiára jártam, már a budapesti diplomám után, akkor még csak kétgyermekes apaként, a frissen alakult Fesztiválzenekar és a Makám együttes nagybőgőseként, már a rendszerváltáshoz
A kínai gyógyászat gondolkodásmódja alapvetően másfajta logikát követ, mint amit mi itt Európában megszoktunk. Kicsit leegyszerűsítve mondhatjuk, hogy a nyugati világ logikája leginkább duális megközelítést használ, elkülönít a dolgokat. A részleteket vizsgálja, úgy definiál, hogy a különbözőségeket, a meg nem egyező tulajdonságokat figyeli, és azt fogalmazza meg. Ez a folyamat jang minőségű hozzáállás, a „vagy-vagy”