Az utóbbi évtizedben rendkívül sok kutatás látott napvilágot, amelyek a shiatsu hatékonyságának bizonyítására irányulnak. A szakirodalomban megosztott tapasztalatok, esettanulmányok arról szólnak, hogy nagyon komoly gyógyító potenciállal rendelkezik a shiatsu. Én magam és a tanítványaim is nap mint nap érzékeljük a pozitív változásokat a praxisunkban. De a hatékonyság bizonyítására, a shiatsu elismerésének érdekében mégis nagyon fontos, hogy ez kutatásokkal is alátámasztott legyen. A hatástanulmányok, statisztikák készítése természetesen egy különleges helyzetet és hozzáállást igényel, normál praxisban nem lehet ilyen kutatást végezni. A hatásvizsgálatok alapvetően arra a kérdésre keresik a választ, hogy valóban működik-e, tudományos módszerekkel igazolható-e a shiatsu gyógyító hatása. El is árulom előre az eredményt: igen! A komoly kritériumoknak megfelelő összes kutatás végeredménye szerint a shiatsu hatására különböző mértékű, de szignifikáns javulás figyelhető meg a tünetekben. (A szignifikáns változás olyan eltérés, amelyet a statisztikai elemzések alapján elég nagynak tartanak ahhoz, hogy tudományosan érvényes következtetést lehessen belőle levonni, tehát nem lehet véletlen.)
A shiatsu az alternatív orvosláshoz tartozó módszer. Azért sorolják az alternatív kategóriába, mert a Hagyományos Kínai Orvoslás tudására és tapasztalataira épül, és ez a világ országainak többségében nem a megszokott orvosi ellátás. Az uralkodó medicina a tudományos alapú nyugati, azaz konvencionális orvoslás. A WHO állásfoglalása szerint a shiatsu, több más gyógyító módszerrel együtt ezt egészíti ki, mint alternatíva. Nemzetközi rövidítésével gyakran lehet találkozni a szakirodalomban: CAM: Complementary and Alternative Medicine. Ebbe a kategóriába tartoznak azok a gyógyító eljárások, amelyek tudományos szempontok szerint nem könnyen értelmezhetőek. Amelyek elsődlegesen nem a tünetekre specializálódnak, hanem az egész embert kezelik. A shiatsu mellett ilyen az akupunktúra, az ajurvédikus orvoslás, a masszázsok, a talpreflexológia, meditációs módszerek, hipnózis, a tajcsi, a reiki, a művészetterápia.
Két általános hatásvizsgálat
A shiatsu hatását vizsgáló tanulmányok, amelyekről alább beszámolok, konkrét tünetek változását írják le, de ezek ismertetése előtt két általános hatásvizsgálatot szeretnék kiemelni. Mindkettő tudományos kutatásokon alapul, és közvetve a shiatsu hatékonyságának igazolásához is hozzájárul.
Az első az érintés hatásáról szól. Mindennapos tapasztalat, hogy például egy ölelés milyen megnyugtató tud lenni. Ha feszültek, idegesek vagyunk, jólesik az érintés. Ezt a lelki nyugalmat, ezt a jóleső tapasztalatot fizikailag a kortizolszint csökkenése okozza. A kortizol egy akár fizikai, akár érzelmi jellegű stressz hatására termelődő mellékvesekéreg hormon, amelynek a mennyisége veszélyhelyzetben megemelkedik a vérben. A tartósan magas kortizolszint a szervek működését is károsítja, így könnyebben kialakulnak a betegségek.
Vizsgálatokkal kimutatták, hogy érintés hatására az ember kortizolszintje csökken. 137 olyan tanulmányt vetettek össze különböző egészségügyi paramétereket elemezve, amelyek az érintéses terápiával foglalkoztak, és amelyekben kontroll csoport is szerepelt, akik nem kaptak érintést. Az eredmények egyértelműen bizonyították, hogy az érintés csökkenti a stresszt.
A shiatsu érintéses terápia, ha a kezelésnek csak a kortizolszintre lenne hatása, már az is jelentős lenne. Ugyanakkor tudományosan bizonyított, hogy a paraszimpatikus idegrendszeri állapot a regeneráció feltétele, erről az orvosi szakirodalomban is olvashatunk. Ilyenkor tudnak a gyógyulási folyamatok elindulni, ilyenkor történik meg bármilyen szinten a szervezetben javulás. A shiatsu-kezelés alatt megvalósul az idegrendszer paraszimpatikus állapotba kerülése, tehát a nyugalom és az ellazultság. Megtörténik a mély relaxáció, a teljes biztonság átélése. A kellemes, jól befogadható nyomások a kezelés alatt folyamatosan fenntartják a paraszimpatikus idegrendszer dominanciáját, a gyógyulási folyamatokat támogatva, és ezt erősíti még shiatsuban a meridiánokban áramló életenergia kiegyensúlyozása.
Konkrét hatástanulmányok
A neten több ezer tanulmány olvasható a shiatsu-terápiáról, a résztvevők tapasztalatairól, visszajelzéseiről. Létezik egy honlap, a Shiatsu Research, amely nagyon sok kutatást ismertet. Néhány példa az ezen az oldalon található témákból: koszorúérgörcs (angina pectoris), derékfájás kezelése, tumoros betegek támogatása, traumafeldolgozás, bulimia, vajúdás-szülés, palliatív ellátás. Négy tanulmány a mi honlapunkon is elérhető, magyar fordításban. A legtöbb beszámoló kórházi tapasztalatokról ír, ahol azonos tünetekkel vannak a betegek. A kórházi körülmények azért is fontosak, hogy a tünetek változásairól követhetőbb visszajelzést kapjanak a kutatók.
A kemoterápia mellékhatásainak enyhítése
Először egy francia kórházban végzett kutatást ismertetnék, amit Dominik Chevalier önkéntesként végzett shiatsu tanulmányai végén. Az onkológiai osztályon nyolc hónapon keresztül 16 páciens esetében vizsgálta a shiatsu hatásosságát a kemoterápia mellékhatásainak csökkentésében. A betegek egytől tízig terjedő skálán értékelték a kemoterápia mellékhatásainak erősségét mielőtt shiatsu kezeléseket kaptak, majd a kezelések után értékelték a változásokat. A tanulmányban 19 különböző tünettel foglalkoztak. A legjelentősebb, 82%-os javulás a két leggyakrabban előforduló mellékhatás, a hányinger és a hányás csökkenésében volt megfigyelhető. Ez rendkívül nagy eredmény, hiszen a betegek közérzetét talán az állandó émelygés rontja leginkább. Emellett komolyan csökkent a hidegrázás (83%), a fáradtságérzet (66%) és a bőrviszketés (79%). A legkisebb, 20%-os javulást a hajhullásnál tapasztalták.
Összességében a mellékhatások 64%-os csökkenését detektálták, ami hatalmas siker. Azt jelenti, hogy a betegek panaszai nagyon jelentősen csökkentek. A tapasztalatok szerint közvetlenül a kemoterápia után kapott shiatsu volt a leghatékonyabb. A kezelések fókuszában a máj és a gyomor meridián támogatása állt. Ez a meggyőző eredménnyel járó kísérlet 23 éve zajlott. Nagy kár, hogy a kórházi gyógyítási folyamatba azóta sem épült be shiatsu. A kezeléseket meg lehetne oldani önkéntesek részvételével, térítésmentesen, csak egy olyan főorvos kellene ehhez, aki nyitott az alternatív medicina felé, és fontos számára a betegek jó közérzete.
Stresszkezelés
A következő nagyon érdekes tanulmány témája a stressz volt. A felmérésben 25 hematológiai és őssejt-transzplantációs osztályon dolgozó munkatárs, valamint az osztályhoz tartozó, de a kórházon kívüli egészségügyi dolgozó vett részt. A kutatók koncepciója szerint a munkaterheléssel járó stressz-szintet a munkahelyi igények és elvárások, illetve a meglévő erőforrások közötti egyensúlyhiány idézi elő. A hematológiai osztály munkatársai kifejezetten erős és folyamatos érzelmi és fizikai megterhelésnek vannak kitéve, hiszen súlyos és életveszélyes betegeket ápolnak. Ha a megküzdési stratégiák kimerülnek, ami ezen a munkahelyen gyakori, akkor a dolgozók folyamatosan erős feszültséget élnek át, az állandó stressz fáradtsághoz, kimerültséghez vezet. Sok szorongásos, érzelmi disszonanciát mutató tünet jelenik meg, ami végső soron az ápolt betegek szükségleteinek „nem empatikus” megközelítését eredményezi.
A shiatsu-kezelések hatásának értékelésére a vizsgálat egy stressz-becslési kérdőívet tartalmazott, amelyet a kezelés előtt és után kellett kitölteni. Minden résztvevő 8 héten keresztül hetente egyszer kapott 1 órás shiatsu terápiát. A holisztikus stressz-skála segítségével a stressz erősségének szintjét 1-től 36-ig lehetett osztályozni, ahol a 36 volt a legmagasabb pontszám.
A shiatsu kezelések előtti stressz-szint 26 és 36 közötti értéket mutatott a kórházi dolgozók körében. Akik a kórházon kívül ápolták a betegeket, azok 21 és 36 pont között értékelték a stressz-szintjüket. A kérdőív rákérdezett az ön-relaxációs képességre, hogy a dolgozó mennyire tudja önmagát támogatni az ellazulásban illetve a feltöltődésben. Az összes résztvevő 56%-a ezt alacsonynak értékelte, 40% pedig közepesnek. A shiatsu-terápia után a stressz az összes résztvevő 60%-ánál lényegesen csökkent, 40% szerint bár mérsékelten, de kifejezetten csökkent. Ezen kívül az általános érzelmi és fizikai jólét a vizsgálatban résztvevők 90%-ánál jelentősen, 10%-ánál pedig mérsékelten javult. A tanulmány végkövetkeztetése, hogy a shiatsu, mint egy ősi relaxációs módszer alkalmazása szignifikánsan javítja a jó közérzetet és segíti az állandó nyomás alatt dolgozó egészségügyi személyzet stresszel való megküzdését, és végső soron az ápolt betegek szükségleteinek hatékony kielégítését.
Felhasznált irodalom, linkek: