A növények közül a fákkal érzi az ember a legszorosabb kapcsolatot. A föld e csodálatos teremtményei annyira becsesek, hogy ősidők óta tisztelik és különleges jelentéssekkel ruházzák fel őket. A fa a szimbóluma az örök fejlődésnek, növekedésnek, a folytonos változásnak és a megújulásnak. A mítoszok és a folklór világában minden fa ereje, szépsége és nyugalma az élet varázslatát és csodáját jelképezi. A fa magát az életet szimbolizálja, törzse jelenti az összeköttetést az alsó és a felső világok között, az élet és a halál között. A mesékben az égig érő fa megmászása elsősorban a kitartás, a hősiesség próbáját jelenti. A fa a felsőbb világok lakóival való kommunikációt teszi lehetővé, aminek segítségével el lehet jutni a végső bölcsességig. Ezt a bölcsességet megszerezve aztán könnyen teljesíthetővé válnak a földi kihívások, amelyek végén egy boldog élet várhat a mesehősre.

A fák biztonságos fejlődését az erős gyökerek teszik lehetővé. Mi magunk is akkor tudunk biztonságot találni az élet kihívásai közepette, ha stabil családi vagy baráti kötelékekkel rendelkezünk. Ha „földelve” vagyunk, ha megéljük a bizalmat, a valahová tartozást. Az ember életének a kibontakozása is hasonlít a fák lomkoronájának kiterjedtségéhez. Szabad térben a fák terebélyesednek és az ég felé törekszenek. Ha az ember az ideáit, céljait követi, ugyanolyan szép „koronája” lesz. Jó, ha rugalmasak vagyunk, mint a fa törzse és ágai. Fogadjuk el, ha egyik irányba nem tudunk növekedni, mert mondjuk egy fal mellett állunk. Arra nem terjeszkedhetünk, és nem is kapunk onnan elég fényt. De a lehetőségeinket látva találjuk meg kreatívan a szabad irányokba a kiteljesedést. A viharok persze nem kerülnek el, de néhány letört ág helyére újakat növeszthetünk. Legyünk türelmesek és állhatatosak, mint a fák.

A keleti kozmológiában ennél a szimbolikánál sokkal átfogóbban jellemzik a Fa energiaminőséget. Az Öt Átváltozási Fázis elméletében az első elem a Fa, amiben a fejlődés és a növekedés a leginkább meghatározó, de más fontos folyamatok és testi funkciók is ide tartoznak. A Fa átváltozási fázishoz az évszakok közül a tavasz kapcsolódik. Az újjászületés, a természet ébredése a tél után. Életre kel minden, beindulnak a gyökerekben szunnyadó erők, kifelé-fölfelé áramlanak, csírázik, fejlődik minden, friss erők, új hajtások jelennek meg. A napszakok közül a reggel, az új nap indulása viseli a Fa jellegzetességeit. Minden nap megismétlődik az évszakoknál tapasztalt körforgás: az éjszaka a télnek felel meg. A passzivitás, pihenés után a napfelkeltével indul az aktivitás. Régen, amikor az ember a természethez sokkal közelebb élt, a téli nyugalom és pihenés után tavasszal indult újra az aktív munka a földeken. Kezdődött az ültetés, vetés. Megtervezték, mit hova ültessenek, hogyan lesz a legjobb a nyár végén a betakarítás. Vannak ősi kínai írások, amikben a tavaszt nem Fa fázisnak, hanem a vetés idejének nevezik. A fák között járó, friss enyhe szél is a Fa jelleméhez tartozik. Amikor az erdőben járunk és átéljük a szabadon mozgó légáramlatokat, közel kerülünk ehhez az energiaminőséghez. Élvezzük a felpezsdítő, friss szelet. Ha erős, viharos a szél, ami túlságosan felforgatja az erdő nyugalmát, azt nevezik a Fa elem ártó klímájának.

Az emberi életkorok közül a gyermekkor mutatja legerősebben ezt a minőséget, ilyenkor a leghangsúlyosabb a növekedés, fejlődés. Ez az ősi kínai írások szerint lányoknál konkrétan 14 évig, fiúknál 16 évig tart. A különbségtevést a lányok korábbi érésével magyarázhatjuk. Az öt elem körforgásában a Fa színe a zöld, a lombkorona színe.

A szerveink közül az epehólyag és a máj tartozik ehhez az energiaminőséghez. Ezek paradox módon éjszaka a legaktívabbak, este tizenegytől  hajnali egyig az epe, és egytől háromig a máj. Mindkét szerv nagyon fontos szerepet játszik az emésztésben, illetve a máj lebontja a méreganyagokat, méregteleníti a szervezetünket.

A test szövetei közül a Fa minőséget képviselik az inak, szalagok és az izmok. Ezek teszik lehetővé a mozgást, az előrelépést. Az érzékszervek közül a szem, illetve a látás tartozik ide, testnedve a könny. Még a kéz körmei és alapműködésében az idegrendszer kapcsolódik hozzá. A test két oldala közül az egész jobboldal tartozik a Fához, a meridiánok lefutása szerint mindkét oldalvonal, leginkább a törzs oldala és a comb két oldala is, kívül-belül. A két oldal közötti összhang, a szimmetria kapcsolódik még ehhez a minőséghez. Ha harmonikus bennünk a Fa energia, akkor a felsorolt testi funkciók rendben vannak. A máj és az epehólyag jól működik, az izomzat jó tónusú, laza, és az ízületek rugalmasak.

Lelki-szellemi vonatkozásban a Fa harmóniája abban mutatkozik meg, hogy szívesen kezdünk bele új dolgokba, kreatívak vagyunk. Talán érdekes, hogy Japánban az új tanév mindig tavasszal kezdődik, hiszen akkor van ideje a dolgok elkezdésének, az új célok kitűzésének. A máj energiája inkább jin, ami tervez, elképzeli a fejlődést, az irányt. Víziókat ad a jövőre, mint például egy mérnök, aki megálmodja és lerajzolja a házat. Az epehólyag inkább jang, ami a kivitelező, a megvalósító, az előbbi példában a kőműves. Tehát a döntések, elképzelések, ugyanakkor a dolgok kitartó megvalósítása tartozik a Fa energiához.

Amikor ez az energia éppen harmonikus bennünk, jellemző ránk az aktivitás, tettre készség, kreatív ötleteink vannak. Jól tudjuk magunkat, illetve a céljainkat képviselni, tehát asszertívak vagyunk. Tiszta jövőképünk van, tudjuk a céljainkat, hogy merre akarunk haladni, és jó döntéseket hozunk. Ugyanakkor nyugodtak, és barátságosak vagyunk, tudunk türelmesek és toleránsak lenni. Nemcsak másokkal, magunkkal is. A haragot vagy dühöt képesek vagyunk előrevivő módon kifejezni. Biztonsággal megérezzük, hogy mikor kell az előrehaladásban megállni, esetleg visszalépni, vagy irányt váltani. Az apai, vagy férfiúi tekintéllyel szemben nem érzünk veszélyt, rendezett a kapcsolatunk az édesapánkkal, valamint a bennünk lévő férfias erővel, akár férfiak, akár nők vagyunk.